Szelfit is készített a kínai marsjáró

Kína első - Zhurong (Csuzsung) nevű - marsjárója június második hetében sikeresen „haza küldte” első tudományos kutatás céljából készített fényképeit a Marsról. A tény Kína Mars kutatást szolgáló küldetésének sikerét szimbolizálja – közölte a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA).

Az első négy fénykép között van egy panoráma fotó a leszállóhely perspektívájából, a másik a Mars topográfiájáról és domborzati formáiról, a harmadik a leszálló platformról készült és végül egy közös fénykép is született a marsjáróval és a leszálló platformmal. A leszállóhely 360 fokos panoráma fotóját a marsjáró árbócára telepített navigációs terepkamera készítette. Zhang Rongqiao (Csang Zsung-csiao), Kína első Mars-kutató expedíciójának vezető mérnök tervezője szerint a fényképeken látható, hogy a leszállóhelyen és a környékén sík a terep, a távolban látható a Mars-horizont, a sziklák bősége. A látottak megegyeznek az elvárásokkal, ami azt jelenti, hogy a leszállóhely kiválasztását és a lebegő akadálykerülést jól hajtották végre.

„A leszállóhelytől nyugat-délnyugat irányában körülbelül 353 méterre látható a levált hátlap és az ejtőernyő, ami azt jelenti, hogy az akadálykerülés művelete hatékony és sikeres volt. A távolban lévő horizontnál látható egy enyhe dudor, amivel kapcsolatban a nagyfelbontású fényképek elemzése után arra következtettünk, hogy iszapvulkán lehet. Ez a legkézenfekvőbb tudományos kutatási hotspot a leszállópont közelében” – magyarázta Zhang.

A Mars topográfiájáról és domborzati formáiról szóló fénykép a marsjáróra telepített kamerával készült első fotó. Zhang szerint a fénykép alapján elmondhatjuk, hogy sima a terep, kisebb-nagyobb szikladarabok vannak szétszórva a látómezőn, amelyek úgy látszik sokáig ki voltak téve az eróziónak.

„A messzi távolban van egy gyűrűgödör, melynek a szélén néhány sötét színű, élesen körvonalazható kőzet látható. Ezeket később tovább kutatjuk a marsjáróra telepített detektorral. Még távolabbra homokdombok vannak, amelyekről szintén készítünk majd nagyfelbontású fényképeket további kutatások céljából” – magyarázta Zhang.

Egy másik fényképen, amelyen látható a leszálló egység „lábnyoma”, a kínai zászló mellett található egy kis meglepetés is: a 24. téli olimpiai játékok kabalafiguráinak képe, a Bingdundun (Pingtuntun) nevű pandamaci és a Xuerongrong (Hszüezsungzsung) nevű kínai hagyományos vörös lámpás kisfigura.

„A pekingi téli olimpia kabalafiguráit is elvittük a Marsra, s örökre ott is fognak maradni. A +Gyorsabban, magasabbra, erősebben!+ olimpiai mottót, illetve a szüntelen haladást és felfedezést képviselik. A fénykép jobb oldalán láthatjuk a marsjáró nyomait. Meggyőződésünk, hogy a jövőben Kína egyre hosszabb lábnyomot fog hagyni” – mondta Zhang.

A marsjáró és a leszálló közös képe wifin keresztül jutott a marsjáróhoz, ahonnan aztán továbbították a földi központba. Zhang Rongqiao szerint jelenleg a Zhurong marsjáró „egészséges”, mindennap egy-egy határozott lépéssel halad a felfedezésre kijelölt objektum felé. A marsjáró edddig már körülbelül 80 métert tett meg, a leszálló egységet hátrahagyva.

A Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa Luan Enjie (Luan En-csie) nagyon izgatott volt, amikor meglátta „vörös bolygóról” érkezett nagyfelbontású fényképeket. Úgy véli, ez nemcsak Kína tudományos és technológiai fejlettségét fejezi ki, hanem egyben egy fontos mérföldkő a kínai űrkutatási programban.

„A Mars felfedezése Kína tudományos űrprogramjának kezdete a Naprendszerben, s az első lépéseket továbbiak fogják követni. Az emberiség vágya a világűr felfedezése, a cél pedig beláthatatlan. A tudományos kutató tevékenységnek nem látszik a vége, s ezért mondom, hogy akár a kínai holdkutatási programot nézzűk, akár az űrkutatás és a bolygók felfedezésének programját ez csak a kezdet, további kutatásoknak a kiindulópontja” – hangoztatta Luan Enjie, a holdkutatási program főigazgatója.

Zhang Kejian (Csang Kö-csien), a Kínai Nemzeti Űrhivatal elnöke szerint Kína továbbra is a nyitottság, a megosztás és a kölcsönösen előnyös együttműködés elveit szem előtt tartva időben nyilvánosságra fogja hozni az általa fellelt tudományos adatokat, hogy az egész emberiséggel megossza a kínai űrkutatás eredményeit. Célja, hogy további űrkutatási projekteket valósítson meg, előmozdítsa az űrkutatás magas színvonalú fejlesztését, s hogy végsősoron tudományos nagyhatalommá válhasson.

Kína 2016 januárjában elfogadta a marsfelfedezés programját, s 2020. július 23-án útjára indította a Tianwen (Tienven) 1-es nevű Mars-szondát a Hainan (Hajnan) tartományi Wenchang (Vencsang) városból. Több lépést követően május 15-én Kína első marsjárója sikeresen landolt a Marson. Június 15-éig a Zhurong marsjáró már több mint 32 marsi napot dolgozott. (Egy marsi nap 24 óra 37-39 perc.)

Kína további terveket készít űrprogramjának jövőbeli fejlesztésével kapcsolatban, beleértve az aszteroidák és a Jovian-rendszer feltárását, a Marsról történő mintagyűjtést és a Hold sarkvidékének kutatását. Azt tervezi, hogy 2025-re űrszondát indít egy földközeli aszteroidához mintagyűjtés céljából és az üstökös felfedezésére – mondta Xu Hongliang (Hszü Hung-liang), a Kínai Nemzeti Űrhivatal szóvivője. Hozzátette, hogy emellett Kína a következő öt évben a Chang’e-6-os és 7-es (Csang’o) holdszondák felbocsátását tervezi a Hold környezetének és erőforrásainak feltárása, valamint az égitest sarkvidékéről származó minták gyűjtése céljából.