Bővülő kereskedelemről, bíztató kilátásokról szól a 2. Kína-KKE Expó

Június 8-án megnyílt a második Kína-KKE (Közép- és Kelet-Európa) Expó a kelet-kínai Zhejiang (Csöcsiang) tartomány Ningbo (Ningpo) városában. Az idei kiállítás témája: „Új minta felépítése, új lehetőségek megosztása”. Az expón bemutatkoznak a magyar nemes késői szüretelésű borok, a bolgár rózsavíz, de ott vannak az észt tejtermékek, a lengyel kerámia és porcelán kézműves termékek és sok más Közép- és Kelet-Európából érkezett áru.

Az utóbbi években a Kína és a KKE-országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés egyre gyümölcsözőbb; 2020-ban a kereskedelem összvolumene első alkalommal meghaladta a 100 milliárd amerikai dollárt. A második Kína-KKE Expó megnyitó ünnepségén Wang Bingnan (Vang Ping-nan) kereskedelmi miniszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy a Kína és a KKE-országok közötti kereskedelmi együttműködés a COVID-19 járvány ellenére tovább bővült. Az idei év első négy hónapjában a kereskedelmi forgalom 46,2%-kal bővült, növekedési üteme 4,2%-kal volt magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Az együttműködési területek nemcsak a gépiparra, a háztartási elektronikus gépekre és a vegyiparra korlátozódnak, hanem kiegészülnek a logisztikával, az új energia és az elektromos járművek területével. Wang Bingnan:

„Az expó megrendezése kedvez a KKE-országokból származó import bővülésének, és elősegíti annak a célnak az elérését, hogy a következő 5 évben 170 milliárd amerikai dollár értékű árut hozzunk be a KKE-országokból, továbbá ezzel egy időben a kínai és az európai vállalkozásokat segítsük befektetéseik és innovatív együttműködéseik bővítésében a digitális gazdaság, a környezetvédelem és az egészségügy területén” – mondta Wang.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a napokban adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy a globális gazdasági visszaesés nyomása ellenére a Magyarország és Kína közötti kereskedelem eredményes volt. Rámutatott, hogy tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a 20%-ot. Idén Magyarország 58%-kal növelte a Kínába irányuló kivitelét, ami fontos szerepet játszik a foglalkoztatás stabilizálásában Magyarországon.

„Mi feltétlenül érdekeltek vagyunk e virágzó kapcsolat folytatásában. Az EU-n kívül Kína a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. A magyar vállalatok szintén nagy hangsúlyt fektetnek a kínai piacon való jelenlétükre” – hangoztatta Szijjártó.

Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes szerint a Kínával folytatott kereskedelem Lengyelország és Kína között ugyancsak növekedett a COVID-19 járvány ellenére.

„Büszkének kell lennünk a Lengyelország és Kína közötti szoros üzleti kapcsolatokra. A kétoldalú kereskedelem esetünkben csaknem 14%-kal bővült éves bázison, és azon belül a lengyel export is jelentősen nőtt. Ezzel együtt Lengyelország az EU-ban a 3 legfontosabb kínai beruházási célpontok egyike. A koronavírus jelentette fenyegetés miatt ma is fennálló szigorú korlátozások ellenére, a különböző szektorokat képviselő közel 20 lengyel vállalat, a mezőgazdasági és élelmiszeriparitól a kozmetikaiig, elhozta márkás termékeit az expóra. A közeljövőben a lengyel vállalatok részt fognak venni a Kínai Nemzetközi Importexpón és a Kína-ASEAN kiállításon is. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy a lengyel vállalkozókat érdekli a kínai piac” – mondta Gowin.

Az Európai Unió Kereskedelmi Kamarája által a közelmúltban nyilvánosságra hozott beszámoló szerint 2021-ben a megkérdezett vállalatok 60%-a tervezi tevékenységének bővítését Kínában, ami 10%-kos növekedést jelent a tavalyi számhoz képest. Wang Wenbin (Vang Ven-pin) kínai külügyi szóvivő június 9-én tartott sajtótájékoztatóján elmondta, ezek a statisztikák nagyon erős bizalmat fejeznek ki és pozitív kilátásokkal kecsegetetnek a Kína és a KKE-országok közötti kereskedelmi együttműködés jövőjét illetően.

„A kamarai jelentés szerint +a kínai piac rugalmassága menedéket nyújtott az európai vállalkozásoknak a világjárvány viharában+. A megkérdezett vállalatok 73%-a nyereséges volt, és 14%-a ért el nullszaldós szintet. A megkérdezett vállalkozások 68%-a pozitívan ítéli meg az elkövetkező két év üzleti kilátásait. A beszámolóból az is kiviláglik, hogy a vállalkozások egynegyede megerősíti vagy meg fogja erősíteni ellátási láncának kiépítését, és közel a fele szerint vállalkozásuk Kínában elért nyeresége magasabb, mint a világátlag. Ez az arány sokkal magasabb, mint tavaly” – tájékoztatott Wang.

A külügyi szóvivő hangsúlyozta még, hogy Kína továbbra is arra törekszik, hogy még jobb üzleti környezetet biztosítson a Kínában működő külföldi vállalkozásoknak.

„Kína új fejlődési mintákat épít ki, és célja, hogy még magasabb szintű, nyitott gazdasági rendszert működtessen, illetve piacorientált, jogalapú és nemzetközi szintű üzleti környezetet alakítson ki, amivel több fejlődési lehetőséget biztosít az európai országok vállalkozásainak” – fogalmazott a szóvivő.

Június 10. délután 4 óráig, két nappal az expó megnyitása után, a helyben kötött import megállapodások volumene már meghaladta a 6,25 milliárd jüant.