Miként lehet 77,3 év a kínaiak várható élettartama?

A Kínai Népköztársaság 1949-es megalapításakor a várható átlagos élettartam mindössze 35 év volt. Ma már nem kell háborútól, éhínségtől, himlőtől, angolkórtól, gyermekbénulástól tartani, de egykor meg kellett tanulni együtt élni ezekkel a problémákkal. Kínában a várható élettartam mára elérte a 77,3 évet, a városi lakosok esetében pedig meghaladta a 80 évet, ami az 1949-es számadat több mint kétszerese. Vajon miként sikerült megvalósítani ezt a példátlan eredményt?

Először is ma már elegendő és tápláló étel jut mindenkinek.

1949-ben Dean Gooderham Acheson akkori amerikai külügyminiszter a következőket írta Harry S. Truman elnöknek küldött levelében. „Az első és legfontosabb probléma, amellyel a modernkori Kína minden kormányának szembe kell néznie, az a lakosság élelmezésének megoldása. Eddig egyetlen kínai kormány sem járt sikerrel.” Mindez arra utal, hogy akkoriban a Kínai Népköztársaság nem tudta megoldani 500 milliós lakosságának élelmezését.

A lakosság számához viszonyítva kevés szántóföld állt rendelkezésre, így komoly problémát jelentett a lakosság élelmezése. Talajjavítás, vízgazdálkodás és tudományos kutatások révén Kína teljes gabonatermelése ötszörösére nőtt 1949 és 2018 között, miközben az egy főre eső termelés megduplázódott, a három főbb gabonaféléből (rizs, búza és kukorica) az önellátás szintje elérte a 98,75%-ot. Továbbra is nő a tudományos és technológiai fejlődés hozzájárulása a mezőgazdaság fejlődéséhez. Jüan Lung-ping tudós a hibrid rizs atyjaként ismert. Jüan idén májusban 91 éves korában hunyt el. Az ENSZ hivatalos közösségi oldalán az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) főigazgatója üzenetben méltatta a Jüan érdemeit az élelmezésbiztonság előmozdításában, a szegénység felszámolásában és az emberek javát szolgáló munkájában. Ezzel kapcsolatban Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a következőket mondta.

„Jelenleg Kínában a hibrid rizs termőterülete eléri a 16 millió hektárt, ami 80 millió ember ellátását teszi lehetővé. Kína a világ szántóterületének kevesebb mint 9%-át használja fel, és a világ népességének csaknem egyötödét látja el, Kína élelmezésbiztonsága garantált. Ez elválaszthatatlan Jüan Lung-ping sikereitől. Saját gabonatermelésünk és jövedelmünk növelése mellett mindig nyitott és felelősségteljes magatartást tanúsítottunk, és nagylelkűen megosztottuk a hibrid rizs technológiáját a világ országaival.”

Mára Kínában az egy főre eső élelmiszerkészlet több mint 470 kilogramm, ami messze meghaladja a 400 kilogrammos nemzetközi élelmiszerbiztonsági normát.

Az étel nemcsak elegendő, hanem tápláló kell legyen. A Nemzeti Statisztikai Hivatal 1952-es adatai szerint a gabona tette ki a kínaiak étkezésének több mint 90%-át. Évente egy főre csak 1 kilogramm tojás, vagyis csak 20 darab tojást jutott. Az egy főre eső húsfogyasztás csak 7,2 kg volt (beleértve a sertés-, marha-, juh- és baromfihúst), és nagyjából becslések szerint évente csak négy egész csirke került az asztalra. Most a hal, a hús, a tojás és a tej együttes aránya az étrendben az 1952-es 5%-ról 22%-ra emelkedett, elérve az egy főre eső évi 85 kilogrammot. A hús, a tojás és a tej biztosítása mellett hat fő zöldségtermesztési területet is létrehoztak a különböző régiók földrajzi és éghajlati viszonyainak megfelelően. Téltől nyárig, déltől északig mindenki bőségesen fogyaszthat zöldséget a mínusz 40 fokos régiótól az olyan régióig, ahol évente csupán 9 napon hullik csapadék. A tápanyagban gazdag étkezés javítja a lakosok egészségét. 2001 és 2010 között az alultáplált gyermekek száma Kínában körülbelül 97 millióval csökkent.

Az élelmezés mellett a várható átlagos élettartam megduplázódásának második fontos oka a fertőző betegségek kezelése. 1955-ben a Jiangsu (Csián-Szu) tartományi Nántonban hirtelen 1680 ember megbénult, 466 ember meghalt, többségük gyermek. Eleinte közönséges megfázás tünetei jelentkeztek, majd két nappal később magas láz, fejfájás és bénulás. A súlyos állapotba került gyermekek élete is veszélyben forgott. Ez a furcsa betegség a gyermekbénulás. Hatékony gyógymód nélkül az oltás vált a fertőző betegségek elleni küzdelem kulcsává. 1960 végén országszerte 11 városban volt elérhető az első 5 millió adag oltóanyag, és azonnal csökkent a megbetegedések aránya. Az oltás hatékonysága elérte a 93%-ot. 1995-re Kína megállította a gyermekbénulás terjedését. A himlő egy másik súlyos és halálos fertőző betegség volt akkoriban, de ma már alig hallani erről a szörnyű fertőző betegségről. A himlő elleni oltás népszerűsítésével Kínában 1961-re sikerült felszámolni a himlőt, vagyis 16 évvel azelőtt, hogy az Egészségügyi Világszervezet bejelentette a himlő globális felszámolását.

Idén június végén Kína hivatalosan is megkapta a WHO malária-eliminációs tanúsítványát. „A maláriafertőzések száma Kínában az 1940-es években regisztrált 30 millióról nullára csökkent, ami elképesztő eredmény” -- áll a WHO közleményében. Wang Wenbin (Ván Ven-bin) kínai külügyi szóvivő erre reagálva így nyilatkozott.

„A Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány mindig is kiemelten kezelte a lakosainak életét, egészségét, biztonságát és jólétét érintő kérdéseket. Hszi Csin-ping államelnök hangsúlyozta az emberközpontúság koncepcióját, és rámutatott, hogy a boldog élethez való jog a legfőbb emberi jog. Az emberek egészségének védelme érdekében a kínai kormány különféle intézkedéseket vezetett be, amelyek figyelemre méltó eredményeket hoztak. A kínai lakosok várható átlagos élettartama a Kínai Népköztársaság megalapításának időszakában mért 35 évről mára 77,3 évre nőtt. A főbb egészségügyi mutatók általában jobbak, mint a közepes és magas jövedelmű országok átlagos szintje. A nők és a gyermekek élethez és egészséghez való jogának védelme jelentősen javult. A WHO Kínát azon tíz ország közé sorolja, amelyek kiválóan teljesítenek az anyák és a gyermekek egészségének védelmében.”

Tu Ju-ju kínai tudós fedezte fel a malária elleni hatóanyagot, amelyet hagyományos kínai gyógynövényekből vont ki. Az artemizinin segítségével több millió életet sikerült megmenteni világszerte, különösen a fejlődő országokban. Az artemisinin felfedezéséért Tu Ju-ju kínai tudós orvosi Nobel-díjat kapott. A Kína által kezdeményezett 1-3-7 nevű stratégia hivatalosan is bekerült a WHO technikai dokumentumaiba. Ennek népszerűsítésével és alkalmazásával felgyorsult a malária globális felszámolása.

Kína folytatja a küzdelmet a fertőző betegségek ellen. Július elejével Kínában elérte az 1,3 milliárdot a koronavírus ellen beadott oltások száma, ami a világszerte beadott oltások 40%-át teszi ki. 24 millió volt az egy nap leforgása alatt beadott legtöbb oltás Kínában.