Hogyan érte el a kínai külkereskedelem az azonos időszakban mért eddigi legjobb eredményét?

A kínai vámhivatal által a napokban közzétett legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2021 első felében Kína árukereskedelmének import- és exportértéke elérte az azonos időszakban mért eddigi legmagasabb szintet, ami éves összevetésben 27,1%-os növekedést jelent. A koronavírus-járványt megelőző évhez, vagyis 2019-hez képest 22,8%-os a növekedés.

Ez az eredmény hűen tükrözi a járványkezelés és a gazdasági fejlődés kiegyensúlyozása érdekében tett erőfeszítéseket, ugyanakkor jó alapot biztosít a külkereskedelem egész éves mennyiségének stabilitásához és minőségének javításához. Li Kuiwen (Li Kuj-ven), a kínai vámhivatal szóvivője további részletekkel is szolgált.

„Az év első felében Kínában a gazdaság lépésről lépésre helyreállt, a főbb gazdasági mutatók, például az ipari hozzáadott érték, az állóeszközökbe történt befektetések és a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése tovább javultak, folytatódott a termelési kereslet helyreállása. Mindez szilárd alapot teremtett a külkereskedelmi növekedés stabilizálásához. Egyre látványosabb eredményeket hoznak a külkereskedelem stabilizálását célzó kínai intézkedések. A magas szintű nyílt platformok növekedése gyors, és az új kereskedelmi modellekkel járó előnyök egyértelműek.”

Mindez több tényezőnek köszönhető. Először is, a kínai gazdaság stabil és jó tendenciát mutató alapokkal rendelkezik, ami megbízható támogatást nyújt a külkereskedelmi növekedéshez. A Reuters kommentárjában az olvasható, hogy Kína kereskedelmi partnereinél hamarabb fékezte meg a járványt, és ezért Kína 2020 első hónapjaiban felül tudott kerekedni a járvány okozta recesszión, és „stabil gazdasági fellendülést valósított meg.”

Érdemes megemlíteni, hogy Kína külkereskedelmi adatai júniusban erősek voltak, sőt, jobbnak bizonyultak, mint az elemzők többségének becslései. Május végén két nagy városban, Kantonban és Sencsenben újabb koronavírusos fertőzéseket regisztráltak, és egyes kikötőkben, köztük a Yantian (Jen-tien) kikötőben, Kína egyik legforgalmasabb konténerkikötőjében kisebb-nagyobb torlódások okoztak fennakadásokat. Elemzők arra számítottak, hogy ez visszaszorítja Kína külkereskedelmének júniusi teljesítményét, azonban az eredmény nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Kína külkereskedelmi importja és exportja júniusban elérte a 3,29 billió jüant, ami 22%-os éves növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy 2020 júniusa óta a 13. egymást követő hónapban valósult meg pozitív növekedés. Egyes külföldi sajtóorgánumok ezt „meglepetésként” értékelték.

Voltaképpen „meglepetés” helyett inkább „okszerűségről” van szó, hiszen Kína kiválóan felkészült a járványkezelésre, ami „biztonságot” nyújt Kína külkereskedelmének stabilitása számára. Június 24-re teljesen helyreállt a rend a Yantian (Jen-tien) kikötőnél, ugyanakkor más kikötőkben is visszaállt a normális teherforgalom. Ami a kínai külkereskedelmi adatokat illeti, a hatékony járványkezelés és a termelés újraindítása ugyancsak kulcsfontosságú tényezők, ha Kína folyamatosan jó eredményeket akar elérni és meg akarja haladni az elvárásokat.

Az idei első félévben az „övezet és út” mentén fekvő országokkal folytatott kínai import és export 27,5%-kal nőtt éves összevetésben, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint a külkereskedelem növekedési üteme ugyanebben az időszakban, ami Kína teljes import- és exportértékének 29,6%-át teszi ki. Magyarország volt az első európai állam, amely aláírta az „övezet és út” együttműködési szándéknyilatkozatot Kínával.

Egyre több a beoltottak száma világszerte és a világgazdaság folyamatosan kezd helyreállni. A külső kereslet növekedése hozzájárult a kínai külkereskedelem további élénküléséhez. A közelmúltban több nemzetközi szervezet felfelé módosította az idei globális növekedési előrejelzését. A különböző országok gazdasági fellendülése élénkítette a nemzetközi kereskedelmet. Az első félévben Kína exportja az Egyesült Államokba, az Európai Unióba és az ASEAN-ba 31,7%-kal, 25,5%-kal, illetve 27,8%-kal növekedett, Latin-Amerikába és Afrikába irányuló exportja 47%-kal, illetve 27,7%-kal növekedett éves alapon. Szintén folyamatosan kezd megszilárdulni Kína kiemelt pozíciója a globális ipari és ellátási láncban.

Természetesen azt is látnunk kell, hogy az előző év azonos időszakának gyenge teljesítménye és a nemzetközi piacon az ömlesztett áruk drágulása hajtotta bizonyos mértékben az idei első félévi import- és exportadatokat.

Kína külkereskedelmének fellendülése nemcsak saját maga, hanem a világ számára is előnyös. A globális ellátási lánc stabilizálása mellett a kínai exportcégek is kulcsszerepet játszottak a járvány elleni globális küzdelemben. Li Kuiwen (Li Kuj-ven) szóvivő arról is szólt, hogy idén a vámhivatal számos intézkedést vezetett be a koronavírus elleni vakcinák biztonságos és gyors vámügyintézése, illetve a globális járványellenes együttműködés előmozdítása érdekében.

„Statisztikák szerint az idei év első felében Kína több mint 500 millió adag COVID-19 oltóanyagot és alapfolyadékot exportált 112 országba és régióba. Azok az oltások és alapfolyadékok, amelyeket már leszállítottunk a világ más országaiba, a jelenlegi globális oltóanyaggyártás egyhatodát teszik ki, jelentősen hozzájárultak a járványellenes együttműködéshez és a gazdasági fellendüléshez.”

A pandémia a világ számos pontján még ma is terjedőben van, a geopolitikai tényezők hatásával párosulva még mindig sok bizonytalan és instabil tényezővel szembesül a külkereskedelem fejlődése. De ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy Kína külkereskedelmének endogén ereje folyamatosan növekszik, a kedvező politikák pozitív hatásai fokozatosan tapasztalhatók, és ez nemcsak a kínai külkereskedelem stabil növekedését segíti elő, hanem a kereskedelmi partnerek érdekeihez is hozzájárulnak, és végül, de nem utolsó sorban a globális gazdaságot is élénkítik.