Külföldről vándorló tigrisek, északra költöző elefántok, bálnák újra az öbölben: egy gyönyörű kínai környezetvédelmi történet

A kínai ökológiai és környezetvédelmi minisztérium a minap közölte, hogy jelenleg Kínában a vadon élő pandák száma körülbelül 1800, ennek köszönhetően a pandák fenyegetettség szintje „veszélyeztetettről” „sérülékenyre” csökkent. Ezzel párhuzamosan más értékes állatok száma is jelentősen emelkedett Kínában.

Ezzel kapcsolatban Wang Wenbin (Vang Ven-pin), a külügyi szóvivő a minap Pekingben megtartott sajtóértekezletén úgy nyilatkozott,

„Ez igazán jó hír. Nagyon örülünk annak, hogy az utóbbi években több érdekes pozitív környezetvédelmi esemény történt Kínában. Több értékes állat életkörülménye sokat javult. Láthattunk falvak mellett vadon élő szibériai tigriseket, a Dél-Kínában élő elefántok Észak felé vándorlását, bálnák megint láthatók voltak az öbölben. A jelenlegi Kínában a természet tisztelete, alkalmazkodás a természethez, és a természet védelme már a különböző szintű kormányzatok és a népesség közös nevezője lett.

Az utóbbi években több veszélyeztetett állatpopuláció is fokozatosan helyreállt Kínában. Az Északkelet-Kínában élő szibériai tigrisek, az ázsiai elefánok, és a Crested Ibis (Nipponia nippon) száma is jelentősen emelkedett.

Nagyon érdekes az is, hogy megfigyelők a 2021-es évet a kínai „környezetvédelmi évnek” tekintik, hiszen idén mind az országunk déli és északi részein, mind a szárazföldön és a tengerparton, több eltűnt állatpopuláció egyaránt megint látható volt a közönség előtt. Az Észak-Kínában fekvő Qilianshan-hegységnél (Qilian-hegység) infravörös kamerák fotózták le az egyik legvédettebbnek ítélt állatot, a sivatagi macskát (Felis bieti). Az észak-déli Jünnan tartományban a tengerszint fölött 2000 kilométernél felfedeztek három barna nyakú hornbill (Barna szarvascsőrű) madarat, amelyek már több mint 30 éve eltűntek.

Elefántcsoport a délnyugat-kínai határterületről észak felé költöztek

Márciusban egy vadon élő szibériai tigris Oroszországból Kínába vándorolt át, hogy a határterületeken fekvő falvakban keressen élelmet. Júniusban a 15 elefántból álló elefántcsoport a délnyugat-kínai határterületről észak felé költöztek, útközben a lakosok nemcsak élelmiszereket készítettek nekik, hanem terveztek útvonalakat is, hogy segítsék az elefántokat a közlekedési veszély elkerülésében. Ezt követően július elején a Guangdong (Kuangtung) tartomány körüli tengeren látható volt egy bálna. Szakértők rámutattak, hogy az ősi könyvek azt írták, hogy a Guangdong tartomány körüli tenger régen a bálnák élőhelyeinek egyike volt. Ebből a szempontból az eltűnt bálnák visszatérése a helyi ökológiai környezet javulását tükrözi.

A Guangdong (Kuangtung) tartomány körüli tengeren látható volt egy bálna

A vadon élő állatok a legjobban ismerkednek az ökológiai környezet változásával. Az, hogy egyre több eltűnt, vagy a veszélyeztetett állatok száma évről évre emelkedett, a kínai ökológiai civilizáció kiépítésében elért eredményeket is jellemezte.

Ebben a helyzetben, hogy az értékes állatok száma egyre nagyobb lett, a tevékenységük köre is bővült, a közönség fokozatosan alkalmazkodott az állatokkal való harmóniában éléséhez. Az utóbbi napokban az a hír nagy visszhangot keltett a társadalom körében, hogy több mint 100 sanghaji lakóparknál az állami II. szintű besorolású állatok jelentek meg, a raccoon kutyák. Ezzel kapcsolatban szakértők rámutattak, hogy ez azt jelenti, hogy a sanghaji ökológiai környezet sokat javult, a vadon élő állatok szeretnének az emberek településeire is belépni.

Mint tudjuk, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 7 szintre osztotta az állatok fenyegetettségét. A pandák fenyegetettsége „veszélyeztetettről” „sérülékenyre” történő változása annak volt köszönhető, hogy az elmúlt években az országunk által a vadon élő állatok védelmezésében gyümölcsöző eredményeket ért el. Mint a leggazdagabb biológiai sokszínűséggel rendelkező ország, Kína mindig fontosnak tartja a biológiai sokszínűség védelmezését.

Az előzetes statisztikai adatok szerint az országunkban eddig összesen 250 vadon élő állatokat szaporító központot hoztak létre. 2009 végén Kínában 2541 természetvédelmi területet tartottak nyilván, ezek összterülete meghaladta az ország területének 15%-át, ami több mint a 12%-os világátlag. Ezzel kialakult a természetvédelmi területek ésszerűen szervezetett és jól irányított hálózata.

Zhang Jinzhe, a kínai állami állat-múzeum helyettes vezetője azt kifejtette, hogy Kína nemcsak gazdag biológiai fajokkal rendelkezik, hanem több módon is részesült a biológiai sokszínűség globális együttműködésében.

„A biológiai sokszínűség globális jelentőséggel bír, hiszen egyes biológiai fajok nemcsak Kínában, hanem a szomszédos országokban is megtalálhatóak. Ebből a szempontból a globális látómezővel rendelkeznünk kell. Az utóbbi években a kínai és a külföldi tudósok szoros együttműködéseket folytattak az állattenyésztési technológiákkal kapcsolatban, ez rendkívül hozzájárult a vadon élő állatok kutatásához és védelmezéséhez”- mondta Zhang Jinzhe (Csang Csin-csö) .

Ezzel párhuzamosan Kína az intézkedéssorozattal védelmezi és javítja az ökológiai környezetet is. A kínai Államtanács jóváhagyta a kínai ökológiai környezet fejlesztési programját és a kínai természetvédelmi terület fejlesztési programját, végrehajtva ezzel az ökológiai védelmi stratégiát. Ennek köszönhetően Kínában létrehoztak számos természetvédelmi területet és erdőparkot.

Fontos megemlíteni, hogy a 2000 augusztusában létrehozott Sanjiangyuan természetvédelmi terület Kína legnagyobb területű, legmagasabb tengerszint feletti magasságban fekvő, valamint a legváltozatosabb flórával rendelkező természetvédelmi területe. A Sanjiangyuan a Qinghai (Csinghaj) Tibeti-fennsík mélyén, a Jangce, a Sárga-folyó és a Mekong forrásvidékénél található. Az utóbbi években az őslakosok átköltöztetésén, a mesterséges csapadékon, és a szántóföldekről az erdőre történő helyreálltásán keresztül átfogóan javították az ökológiai környezetet a Sanjiangyuannál. Egyre több vadon élő állat jelent meg a fennsíkon. Manapság még az „erdő tündék” elnevezésű tibeti antilop sem futott el az emberek láttán. Az előzetes statisztikai adatok szerint most a Sanjiangyuannál 69 fajta állami szintű értékes állat él, köztük 16 fajta állat az első állami szintű értékes állatokhoz tartózik.

Guangdong tartományban található a legtöbb, 270 természetvédelmi terület. Emellett 28 kínai természetvédelmi terület, például a szecsuani Wolong (Volung) és Jiuzhaigou, a Jilin tartományi Changbai-hegy, a guangdongi Dinghu-tó és a Jünnan tartományi Goligong-hegy még az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának része lett.