A kínai egyetemek új rekordot értek el a QS tantárgyi világranglistán

122 kínai egyetem 1134 tantárgya szerepel a londoni székhelyű globális felsőoktatási kutatóintézet, a Quacquarelli Symonds (QS) által kiadott 2021-es egyetemi tantárgyi ranglistán, beleértve Hongkongot, Makaót és a Tajvani régiót is. A rangsorban összesen 88 kínai szárazföldi egyetem 731 tantárgya található, közülük 126 esetében a világ 50 legjobbja között vannak, ami az eddigi legjobb eredmény.

A QS adatai szerint az emberiség legsürgetőbb problémáinak megoldását szolgáló kutatások terén a kínai egyetemek kiemelkedően teljesítettek. Az új koronavírussal kapcsolatos globális kutatás 11%-át kínai egyetemeken végzik, a Föld jövőjével összefüggő területeket érintő globális környezettudományi kutatás 15%-át ugyancsak a kínai egyetemek végzik.

Amióta a QS az egyetemi tantárgyak alapján elkészíti világranglistájáját a kínai egyetemek pozíciói folyamatosan javulnak, ami a kínai felsőoktatás évtizedes fejlődésének eredménye. A kínai felsőoktatás egyúttal gyors iramban halad a nemzetközivé válás irányába.

Duan Shuangxi (Tuan Suan-hszi) a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének (BISU) magyar nyelvet oktató tanára az intézmény magyar szakának helyzetéről tájékoztatott: a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén a magyar tanítás először 2015 ősszel 7 éves képzésben indult, majd egy évvel később 2016-ban elindítottuk a 4 éves egyetemi képzést is. Máig 3-3 csoportban, összen több mint 100 hallgatónk van, illetve volt, hiszen azóta többen már elvégezték az egyetemet. A tanszéken 3 kínai tanár és 3 magyar kolléga dolgozik. A 7 éves képzés abban különbözik a normál 4 évestől, hogy abban az alsó középiskolából közvetlenül bekerült diákok vehetnek részt, kihagyva a 3 éves felső középiskolát. Ezek a diákok így összesen 7 évig tanulhatják az egyetemen a magyar nyelvet. A 7 évből 4-et Magyarországon töltenek a Debreceni Egyetemen vagy a Szegedi Egyetemen.

Duan Shuangxi tanúja és részese a kínai felsőoktatás fejlődésének. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az intézmény, vagyis a tantermek műszaki felszereltsége nem hagy kivánni valót maga után. Biztosított az internet, a projektor és az úgynevezett smartboard, vagyis az interaktív tábla. Ez egy idegennyelvet oktató tanár számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanításhoz szükséges minden eszköz rendelkezésre áll a tanteremben, így szinte „csak” be kell menni órára. A kampusz egy másik előny. A hallgatók nemcsak itt tanulnak, hanem a mindennapjaikat is itt töltik. A diákoknak nem kell hosszan utazniuk, hogy eljussanak az egyetemre, miközben a kampuszon belül egy mikrotársadalomban élnek, ahol több gyakorlati tudásra is szert tehetnek a tananyagok elsajátítása mellett.

Magyarországnak számos történelmi egyeteme van, amelyek jó akadémiai légkörrel rendelkeznek, oktatási színvonaluk magas és szellemi forrásaik is bőségesek. Mit gondol, vannak-e lehetőségei az együttműködésnek Kína és Magyarország között a felsőoktatásban? „Az egyetem olyan műhely, ahol a szakismeretek mellett az általános kultúráról és a civilizációk értékeiről is mélyebb tudást szerezhet a jövő értelmisége. Úgy vélem mindenképpen szükséges a kultúrák közötti kommunikáció és együttműködés. Magyarországon és Kínában egyaránt sok világhírű egyetem van, de a kiválóságuk különböző területeken és másképpen érvényesül. Emiatt is fontos a felsőoktatási intézmények közötti többrétű együttműködés.”

Feteke Marcell Zoltán a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium 11. osztályos tanulója. 2019-ben jelentkezett a Konfuciusz Intézet által meghirdetett ösztöndíj pályázatra, ahol egy éves nyelvi ösztöndíjat nyert a Fudan Egyetemre. Miután a két tanítási nyelvű iskolába és gimnáziumba járt, korábban már lehetősége nyílt különféle Kínába szervezett utakon résztvenni. Shanghaiban (Sanghaj) már a Fudan egyetemi tanulmányai előtt is több ízben megfordult. Végül 10 év kínai nyelvtanulás után és a tanulmányi utakon összegyűjtött tapasztalatainak birtokában 17 éves gimnazistaként megkezdte első egyetemi szemeszterét.

Megérkezését követően egy szintfelmérő vizsgán vett részt, aminek az eredménye alapján osztották be a megfelelő csoportba. Az osztályába különböző nemzetiségű diákok jártak, a közös nyelvük a kínai volt. Heti 20 órában zajlott a nyelvoktatás, majd az órák után is közösen tanultak a Fudan egyik szimbolikus épületében, a Guanghua (Kuanghua) toronyban. Ami az étkezést illeti, a menza kínálata változatos volt, a nyugati konyhától a keletiig mindenki megtalálta az ízlésének megfelelő ételeket, amelyek nagyon „diákbarát” áron voltak elérhetőek.

A Fudan Egyetemen szerzett benyomásairól, a tanárokról és Shanghairól a következőket mondta, hogy számára hatalmas élmény volt a Fudanon tanulni, a világszínvonalú oktatás és az egyetem fejlettsége teljes mértékben tükrözi a világranglistán betöltött előkelő helyét. A kollégium jól felszerelt, a személyzet kedves és segítőkész, a nap bármely időpontjában elérhetőek voltak. Az egyetem nagy kiterjedése miatt biciklikkel közlekedtük. Amúgy a tantermek a kollégiumtól 15 perc sétára voltak a kampuszon belül. A tanulás mellett a sportra is nagy hangsúlyt fektetnek. Több konditerem, focipálya, kosárpálya, teniszpálya és uszoda is elérhető a diákok számára, így az esti órákban Misi és Krisztián barátjával sokat jártuk pingpongozni vagy focizni. A kampuszon az élet tényleg olyan, mintha egy városon belüli városban élnénk. Számos kisbolt, élelmiszer üzlet működik, bankok, csomagfelvevő pontok, de még orvosi rendelők is vannak az egyetemen belül, ezáltal a diákok hétköznapi élete, ügyintézése gyors és problémamentes.

Fekete Marcell Zoltán szerint a világszínvonalú oktatás feltétele a kíváló tanári kar. Úgy véli, a tanításhoz való hozzáállásuk példaértékű. Mindig kedvesen és mosolygósan tanítottak, ha valamilyen probléma vagy kérdés merült föl, akkor segítőkészek voltak. Amikor a Kínai Híd nyelvi versenyen vett részt és 2 héten át távol volt az egyetemtől, akkor is tartották vele a kapcsolatot, támogatták, szurkoltak neki, hogy a legjobb eredményt érje el.

Marcell szemében Shanghai nagyon rendezett, tiszta, mindamellet a világ egyik legfejlettebb városa. A tömegközlekedés jól szervezett, a metróhálózatnak köszönhetően bárhova könnyedén eljuthat. Ami pedig még jobban a szívéhez köti, az építészetének magyar vonatkozása, a Hudec László által tervezett épületek, amelyek közül több a mai napig használatban van és védelem alatt áll.

Hírek szerint a Fudan Egyetem kész a magyar fővárosban is kampuszt nyitni. Mi erről a véleménye? – kérdeztük. „Az egyetem létrehozásával számtalan lehetőség nyílna nemzetközi szinten a diákok számára. Úgy tudom, több ösztöndíjra és külföldi cserediákprogramra lehetne jelentkezni, amelyek révén a hallgatóknak szélesedne a világnézetre és kiterjedt kapcsolatrendszerre tehetnének szert. Egyetemi és gazdasági szinten új együttműködések és projektek születhetnének, szerintem a magasan képzett szakemberek kinevelése hasznos lenne az ország számára is.”

A középiskola elvégzése után a fiatalember kínai egyetemen folytatná tanulmányait. „Érettségi után jelentkezni szeretnék a Fudan Egyetem nemzetközi politika szakára. A kint töltött idő alatt megbarátkoztam a shanghai élettel, rengeteg barátra tettem szert. Számomra nagyon “bejött” és élhető nemzetközi városnak tartom, amely rengeteg lehetőséget rejt magában. A Fudanon színvonalas képzést kaphatok kínai és angol nyelven, ami talán segíthet abban, hogy az egyetem elvégzése után belekóstolhassak a diplomácia világába. Úgyhogy nagyon remélem, jövőre sikerrel tudok felvételizni az egyetemre. Kívánjanak sok szerencsét!”