A pekingi szellemi kultúrának fiatal örökösei

Peking több mint 3000 éves várostörténettel és több mint 860 éves fővárosi történettel rendelkezik. Mint egy történelmi kulturális város, Pekingben számtalan szellemi kulturális örökség található, köztük 126 állami szintű és 273 városi szintű szellemi kulturális örökségekhez tartozik.

Korunkban a szellemi kulturális örökségek terjedése egy rendkívül fontos kérdés. Szerencsére, az országunk más részeinek állapotától eltérően Pekingben található több fiatal mester, akik szeretettel tanulnak, és terjesztik a szellemi kulturális örökségeket.

Lang Jiaziyu

Lang Jiaziyu az állami szintű szellemi kulturális örökség, azaz a pekingi „Lang-féle tésztafigurák” harmadik generációs örököse. A tésztafigurák művészete hosszú múltra tekint vissza Kínában, amelyet széles körben használnak fel különböző hagyományos ünnepségeken, például a császári áldozati szertartásokon és a népi esküvői szertartásokon. A pekingi „Lang-féle tésztafigura” alapítója Lang Jiaziyu nagypapája volt. Eddig a szellemi kulturális örökség körülbelül száz éves múlttal rendelkezik.

A 25 éves Lang Jiaziyu jelenleg a Pekingi Egyetem Művészeti Felső Iskolájában tanul. Fiatal kora ellenére Lang több mint húsz éve foglalkozik a tésztafigurák készítéssel.

„Négy vagy öt éves voltam, amikor elkezdtem ismerkedni a tésztafigura készítésével. Mindig hosszú ideig figyeltem, hogy hogyan készített tésztafigurákat az édesapám. Nagyon örülök annak, hogy most egyre több gyerek szeretné megtanulni a tésztafigurák készítésének a fortélyait. A számuk sokkal több, mint a gyermekoromban. Szerintem ez a hagyományba történő visszatéréssel kapcsolatos társadalmi trendnek köszönhető. Ebből a szempontból nagyon bízom a szektor jövőbeni fejlődésében”– mondta Lang Jiaziyu.

Annak érdekében, hogy még jobban fejlessze a kézimunkáját, alkotásaiban a hagyományos témák mellett Lang Jiaziyu gyakran választott a társadalomban is közismert híreket és személyeket, néha filmkarakterek is. Például Nezha-t (a Nezha című rajzfilm főszereplője) és a járvány ellen küzdő hősöket. Lang azt mondta, hogy egyrészt őszintén tiszteletben tartja a hősöket, de másrészt szeretné a megszemélyesített formájú tésztaembereken keresztül népszerűsíteni a kulturális örökségeket.

Nezha

A hagyományos kézimunka és a modern témák közötti integrálásnak köszönhetően egyre több fiatal a tésztafigurák rajongója lett. Ezzel kapcsolatban Lang Jiaziyu azt mondta, hogy mint a szellemi kulturális örökség fiatal örököse jövőre még több népszerű terméket alkot és ismertet meg az emberekkel, ezzel a lehető legnagyobb mértékben terjessze és óvja meg a kulturális örökségeket.

A pekingi hímzést a palotai hímzésnek is nevezik, amely „nyolc hagyományos pekingi kézimunka” egyikéhez is tartózik. A pekingi hímzés a Tang-dinasztia korából származott, és felvirágzott a Ming és a Qing-dinasztia (Csing-dinasztia) korában. A 1985-ben született Tian Peng (Tien Peng) a pekingi hímzés ötödik generációs örököse. A nagypapájának édesapja a Qing dinasztiakori császári palota hímzője volt.

A pekingi hímzés

Gyermekorában Tian Peng gyakran megnézte a nagypapa és az édesanyja hímzését, néha tanulmányozta is. 2008-ban Tian Peng az egyetemi tanulmányait befejezve elkezdett dolgozni a fővárosi repülőtéren. Mint egy fiatal fiú Tian Peng eredetileg nem akart hímzéssel foglalkozni.

„A pekingi hímzés nem a mi kezükből tűnik el, hanem terjed tovább.” Az édesanyja többszöri tanácsára, ugyanakkor a pekingi hímzés iránti mély szeretetének köszönhetően Tian Peng lemondott a repülőtéri munkájáról és elkezdett a hímzéssel foglalkozni.

„A pekingi hímzés könnyűnek látszik, de valójában nagyon nehéz a technikája. A tű finomabb a hajnál. Egy átlagember nem tudja befűzni a tűt, nem beszélve a hímzésről. A pekingi hímzés késztermékéhez körülbelül tíz műveletre van szükség”- mondta Tian Peng.

Az édesanyja lelkiismeretes tanításának köszönhetően Tian Peng hímzéstechnikája gyorsan haladt előre. Máig a férfi több mint tíz hímzési módszerrel ismerkedett meg.

Szépségnek és gyönyörű technológiának ellenére a pekingi hímzés piaca azonban évről évre csökken. Bonyolult technológia és drága anyag miatt a pekingi hímzés ára rendkívül magas, ez kedvezőtlenül hat a szellemi kulturális örökség terjedésére. Statisztikai adatok szerint a pekingi hímzéssel foglalkozó mesterek száma legfeljebb 2000 volt, de később csak néhány százan voltak megtalálhatóak, köztük kevés volt a fiatal.

„A pekingi hímzés nemcsak ókorban volt, hanem korunkban és a jövőben is terjedni fog.” A cél megvalósításának érdekében Tian Peng elsősorban törekedett a pekingi hímzés mintáinak az innovációjára. Hagyományos minták alapján Tian hozzáadott több modern elemet.

Egyszer egy vásárló szeretett volna egyedi ajándékot adni az orosz barátjának. Tian Peng az orosz tájat és hóhegységet integrálva készítette az „orosz hókép” című hímzést, amely csodálatba ejtette a vásárlót és az orosz barátját. Tian Peng a különböző téli sportokat integrálva tervezte a téli olimpia témájú hímzéstermékeket, amelyek a Pekingi Téli Olimpiai Játékok engedélyezett áruiba is kerültek.

Hagyományos boltok mellett Tian Peng még az élő videós értékesítésen keresztül bővítette az eladásokat. Tian Pengék erőfeszítésének köszönhetően eddig a pekingi hímzéssel kapcsolatos termékek fajtái a hagyományos ruhákat, a modern ruhákat, a háztartási cikkeket, a dekorációs cikkeket és az ajándékokat fedik le. Ennek köszönhetően a pekingi hímzés egyre ismertebbé vált, az ezzel foglalkozó mesterek jövedelme is sokat emelkedett. Ez vonzotta több fiatal részvételét is. „A pekingi hímzés így már nem szenved hiányt örökösökből”- mondta Tian Peng.

„Több éves tanulás után úgy éreztem, hogy a pekingi hímzés terjedése nemcsak a technológia terjedése, hanem a kínai nemzet kulturális erősödése is. Ez éppen úgy, mint ahogy a közmondás mondja, hogy számtalan arany ellenére meg kell ismerniük a mesterséget. Jövőben én is megtanítom a gyerekeimet a pekingi hímzés rejtelmeire.”