A kínai jüan részesedése új csúcsot ért el a globális devizatartalékokban

2021-08-02 15:56:32

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a minap közzétett statisztikai adatok szerint az idei első negyedévben a világ központi bankjai 287,46 milliárd dollár értékű kínai jüant tartottak hivatalos devizatartalékként, ami a 2016-os év óta a legmagasabb. A jüan aránya a globális devizatartalékban 2,45%-os szintet ért el, ez is új csúcsnak számít 2016 óta.

Szakértők rámutattak, hogy jelenleg a globális gazdasági szerkezet nehézségekkel küzd. Viszont a különböző országok és a jüan közötti valutaváltás egyre népszerűbbé válik. Ez nagy üzleti lehetőséget teremtett a jüan globalizációjának.

Hu Xiaolian (Hu Hsziao-lien), a Kínai Importért és Exportért felelős Bank vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy jelenleg a jüan globalizációja még mindig kezdeti szakaszban áll, amelynek jövőbeni fejlődése a kínai pénzügyi piac még szélesebb és mélyrehatóbb nyitásától várható.

„A kínai jüan globalizációja egy természetes és hosszú távú folyamat. A kínai gazdaság mélyen részesül a globális pénzügyi folyamatokban és a nemzetközi kereskedelmi befektetésben. Az évszázad közepéig Kína várhatóan létrehozza a világ legnagyobb és legnyitottabb pénzügyi piacát. Ennek köszönhetően a kínai jüan érdekelni fogja az egész világot, és szabadon felhasználható lesz a globális kereskedelemben. Statisztikai adatok szerint az első negyedévben a globális devizatartalék összege 1257 milliárd dollár volt. Köztük a dollárban tárolt tartalék 59,54%-ot, az eurós tartalék 20,57%-ot, a japán jüan tartalék 5,89%-ot, a brit font tartalék 4,7%-ot tett ki, a kínai jüan az ötödik legnagyobb valuta lett a globális devizatartalékban.

Ezzel kapcsolatban Guan Tao (Kuan Tao) a közismert kínai közgazdász azt mondta, hogy ez külső és belső tényezők együttes hatásának volt köszönhető. Belső okok szempontjából a kínai gazdaság jól fejlődött, a kereskedelmi körülmények fokozatosan javultak, ez rendkívül vonzotta a külföldi befektetőket. Emellett a hazai pénzügyi piac is bővítette a külföldre történő nyitást, a külföldi befektetések összeghatára megszűnt – tette hozzá Guan Tao.

A külső okok szempontjából a nemzetközi valutarendszer többpólusú fejlődése egyre jelentősebbé válik. Becslések szerint az első negyedévben a kínai és az amerikai államadósság hozama 154 bázisponton volt, ez magasabb volt a járvány előtti színvonalánál. Ez generálta a jüan kötvények összegének a növekedését a tengerentúlon. Guan Tao (Kuan Tao) azt nyilatkozta, hogy a külföldi befektetők körülbelül 63,3 milliárd dollár értékű jüan kötvényt tartottak fenn, ez 11%-os növekedést jelent.

Ezzel kapcsolatban Wang Csunying, a Kínai Devizairányítási Hivatal helyettes vezetője rámutatott arra, hogy a jüan globális erősödése a következő okoknak tudható be:

1. A jüan árfolyama stabilitást tartott fenn. Az amerikai dollárhoz és az euróhoz képes a jüan árfolyam ingadozásai kisebbnek számítottak. Ez azt jelenti, hogy a jüan felhasználása a kereskedelmi tranzakciókban a lehető legnagyobb mértékben elkerülheti a kockázatot.

2. Az amerikai dollár devizatartaléka iránti kereslet bizonyos mértékben csökkent. A globális gazdaság többpólusú fejlődése helyzetében az amerikai gazdaság kapacitása fokozatosan csökkent. Ebben a helyzetben a különböző országok devizatartaléka többpólusú tendenciát mutatott.

Wang Csunying megjegyezte, hogy jelenleg több bizonytalan és instabil tényező található a világban. Az amerikai valutapolitika módosítása hatással volt a nemzetközi tőkeáramlására. Ám Kína a külső változásokra való reagálása mindig jónak számított.

„A kínai gazdaság fellendülése vezeti a világ gazdaságát. A pénzügyi piacon a jüan előnye egyre jelentősebbé vált. Ezzel párhuzamosan az illetékes nemzetközi hitelminősítő mutatókkal kapcsolatban Kína szuverén hitelének válsága csekélynek, a jüan stabilitása azonban magasnak számított” – mondta Wang Csunying.

2016. októberben az IMF a szabadon felhasznált valutának nevezte a jüant. Ennek köszönhetően 2016-tól kedve a jüan aránya a globális devizatartalékban évről évre emelkedett. A multinacionális tranzakciókban, a multinacionális kereskedelemben és a multinacionális hitelekben egyre többször használták fel a jüant. Ezzel egyidejűleg a külföldi devizatartalék intézetei is emelték a jüan hitelességét. Vajon milyen előnnyel rendelkezik a jüan felhasználása a multinacionális tranzakciókban?

1. Jelenleg az Indonéziával, a Thaifölddel, Mianmarral és Kambozsával folytatott kereskedelmi tevékenységekben, ha az amerikai dollárt használják fel, akkor legalább 3,5%-os árfolyamkülönbség található. Ám a jüant használva elkerülhetik az árfolyamváltásban lebonyolított nyereségcsökkenést.

2. 2008 óta Kína egymás után Vietnammal, Laosszal, Oroszországgal, Kazahsztánnal és a többi öt szomszédos országgal írt alá a kétoldalú valuta-tranzakciós szerződéseket. Emellett még 23 szomszédos és az „Egy Övezet Egy Út” mentén lévő országgal kötött meg a kétoldalú valutaváltás szerződéseket.

Fontos lehet még megemlíteni, hogy jelenleg a jüant használó vásárlók közül Oroszország, Irán, Egyiptom, Algéria, Venezuela mellett – az országok, amelyek az amerikai gazdasági szankciók hatására nem fértek hozzá az amerikai devizapiachoz–, egyre több ázsiai és európai ország is, például Japán is szeretné használni a jüant.

Más hírek szerint a Hivatalos Monetáris és Pénzügyi Intézmények Fóruma (OMFIF) által 2020-ban a különböző országok központi bankjai körében végzett közvélemény-kutatás szerint jövőre tervezik tökéletesíteni a devizatartalék szerkezetét, és csökkenteni az amerikai dollár és az euró arányát, ugyanakkor emelni a jüan összegét. A felmérésben részt vettek 70 százaléka azt tervezi, hogy a következő két éven belül, vagy még ezen az időn belül emelik a jüan arányát a deviza tartartalékokban.