Új kínai helyszínek a világörökségi listán: Quanzhou - az ókori világ kereskedelmi központja

2021. július 25-én a kínai Quanzhou (Csüancsou) városa sikeresen került fel a kulturális világörökségek listájára, ennek köszönhetően a világörökségek száma elérte az 56-ot Kínában.

Quanzhou a dél-kínai Fujian (Fucsien) tartomány tengerpartján fekszik. A város pályázatának főtémája: „Quanzhou, a világ tengerkereskedelmi központja a Song és a Yuan (Szung és Jüan) dinasztiák korában” volt.

Quanzhou

Az UNESCO által Quanzhounak adott megjegyzés az volt, hogy a városban sikeresen megőrizték a 10. és a 14. évszázad között megszületett kulturális örökségeket, amelyek többnyire a mai Quanzhou belvárosában, összesen 22 örökséghelyen találhatóak. A 1400 éves múlttal rendelkező Quanzhou a 10. és a 14. évszázad között – azaz a kínai Song és a Yuan dinasztiák korában – rendkívül felvirágzott a nemzetközi tengerkereskedelemben. A város a különböző országok üzletembereinek találkozója volt, egyben a keleti és a nyugati kultúrák integrációjának találkozója „Kelet első legnagyobb kikötőjének” is tekinthető.

Huang Csinghua, a Quanzhoui lakhatási hivatal egyik felelőse nyilatkozta azt, hogy idén pontosan a huszadik évfordulója van annak, hogy Quanzhou elkezdett pályázni a kulturális világörökség címére. Az elmúlt húsz esztendőben több nehézséget kellett leküzdeni, és többször is javították a pályázási témákat. Huang Csinghua a következőket nyilatkozta:

„A kínai Song és a Yuan dinasztiák korában, azaz a 10. és 14. évszázad között Quanzhou ,Kelet első legnagyobb kikötőjének, is volt tekinthető, amely fontos pont volt a különböző országok közötti cserekapcsolatok történelmében. A módosított pályázási főtémája még jobban tükrözte a város sajátosságát, azaz a világ tengerkereskedelmi központja.”

Az elmúlt évszázad 90-es éveiben az ősi Quanzhou megint a világ érdeklődésébe került. 1990 és 1991 között az ENSZ UNESCO delegációja hat napig tartózkodott Quanzhouban, hogy ismerkedjenek az ősi tengeri selyemútról szóló történelemmel és maradványaival. Az azóta eltelt tíz esztendőben a tengeri selyemútról szóló kutatás nagy visszhangot keltett Quanzhouban. 1999-ben az UNESCO egyik tisztviselője felszólította a várost, hogy pályázzanak a kulturális világörökségre. Azt javasolta, hogy a különböző quanzhoui világörökségek integrálva pályáznak.

„Ez az ötlet igazán újnak számított” – emlékeztek a Quanzhoui kormányzat kulturális világörökség pályázásával foglalkozó központjának kollégái. „Kína 1999-ben még csak nagyjából tíz éves tapasztalattal rendelkezett a világörökségekre történő pályázással kapcsolatban. Soha nem hallottuk róla, hogy a különböző világörökség együtt pályáznának.”

Ezt követően Quanzhou felgyorsította a világörökségre történő pályázás folyamatát. 2001 áprilisában a város hivatalosan elindította a pályázási munkálatokat. 2006-ban Quanzhou a „világörökségre pályázó kínai látványosságok tartaléknévsorába” került.

Az ezt követő több esztendőben a kulturális világörökség pályázásával foglalkozó központjának kollégái nemcsak a pályázás végrehajtói voltak, hanem a népszerűsítői is. Abban az időben országunk teljes erővel koncentrált a szárazföldi selyemút pályázatra. Amikor az UNESCO tisztviselői szemlélve látogattak Kína más országrészeibe, akkor a kollégák mindig a helyszínekre érkeztek, hogy információkat adjanak át Quanzhouról.

2018-ban Quanzhou az „ősi Quanzhou történelmi maradványai”című főtémával terjesztett be pályázatot a Világörökségi Bizottság felé. De a bizottság tanácsülése úgy vélte, hogy Quanzhou-nak további illetékes információkat kell csatolnia, hiszen az előterjesztett történelmi helyszínek és a tengerkereskedelmi útvonal közötti kapcsolat nem volt egyértelmű.

2020-ban a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatal meghatározta, hogy Quanzhou még egyszer pályázzon a világörökségre. A pályázás főtémája így módosult: „Quanzhou: a világ tengerkereskedelmi központja a Song és a Yuan dinasztiák korában”.

„A technológiai szempontból módosítottuk a pályázat főtémáját, amely még jobban jellemezte a quanzhoui kulturális örökségeket” – mondta Zhang Lei (Csang Lej), a kulturális maradványok igazgatásáért felelős kínai állami hivatal kulturális világörökségekért felelős főosztályának vezetője.

Porcelántárgyak a „Nanhaj I.” számú hajótörésben

A Quanzhou által „csomagolt” kulturális örökségek közül a különböző történelmi helyszínek mellett az UNESCO tisztviselőit a Kantonban 1987-ben megtalált „Nanhaj (Dél-Kínai Tenger) I.” számú hajótörésben található 180 ezer darab kulturális ereklye érdekelte legjobban. Ezek többnyire Quanzhou városból származtak.

A „Nanhaj I.” számú hajó a Song-dinasztia urolkodásának elején, Quanzhouból a tengeri selyemúton keresztül szállított porcelántárgyakat külföldre. A „Nanhaj I.” a legnagyobb felfedezett óceánkereskedelmi hajóroncs a világban, amely értékes anyaginformációkkal szolgál a tengeri selyem útról szóló történelemnek, és azt is bizonyította, hogy a Song-dinasztia korabelei Quanzhou város a keleti és a nyugati világot összekötő fontos csomópont volt.

Értesülések szerint a porcelántárgyak túlnyomó részét tették ki a „Nanhaj I.” számú hajó kulturális ereklyéinek, amelyeket a több mint 800 évvel ezelőtti Song-dinasztia korában készítettek. Tengervíz ellenére a porcelántárgyak jól megőrizték az állapotukat. Gyönyörű állapotukból meg is tapasztalhatjuk, hogy a Song és a Yuan-dinasztiák korában igazán fejlett volt a tengerkereskedelem Quanzhouban.

„Quanzhou egy nagyon nyitott város volt, és jól tükrözte a kínai és a külföldi kulturális cserekapcsolatokat az ókorban. Emellett a várost a ,világ vallási múzeumának, is nevezik, mert az ókori tengerkereskedelem felvirágzásán keresztül a városban jelent meg buddhizmus, iszlám, keresztény és a Mazu kultúra. Ebből meg is tapaszthatjuk, hogy Quanzhou fontos szerepet játszott a világkultúra és művészet terjedésében és integrálásában”– mondta Huang Csinghua.