A világörökség része lett az ősi kínai tengeri csomópont, amely Marco Polo után megőrizte varázsát a modern felfedezők számára is

A lemenő nap és a szelíd tengeri szellő közepette kétszintes vörös téglából épült házának erkélyén Heros Di Bartolomeo olasz fotográfus barátai körében kortyolgat a teájából. Ezzel Quanzhou (Csüancsou) ősi városban mozgalmas napja véget ért.

Közel 700 évvel ezelőtt Marco Polo velencei utazó a 10-14. évszázad egyik legnagyobb virágzó keleti kikötőjeként írt Quanzhouról az útirajzában. 7 évszázaddal később Marco Polo honfitársa, Heros ismét krónikába jegyzi a város újjászületését fényképezőgépének lencséjén keresztül.

A Kína délkeleti tengerpartján fekvő, Fujian (Fucsien) tartományi Quanzhou több évszázadon át játszott fontos szerepet a tengeri kereskedelemben. A kormány, a szerzetesek, a kereskedők és a kínai, valamint a külföldi követek erőfeszítéseinek köszönhetően a város fokozatosan globális tengeri kereskedelmi központtá nőtte ki magát. A külföldi kereskedők itt egzotikus fűszerekkel, növényekkel, állatokkal és kínai különlegességekkel, köztük selyemmel, porcelánnal, teával és nemesfémekkel kereskedtek. Az árucsere nemcsak kereskedelmi hálózatok rendszerét szülte a külvilággal, hanem atelepülést élénk kulturális élet helyszínévé varázsolta. 2021 júliusában az UNESCO felvette a kulturális világörökség listájára „Quanzhout – a világ vásárhelyét a kínai Song és Yuan (Szung és Jüan) dinasztiában”. A quanzhoui lakosok a hírt hallván a város utcáin és terein ünnepeltek. Köztük volt Heros, az olasz fotós is.

Heros a kínai feleségével

„Ma nagyon izgatott vagyok, amiért Quanzhou hivatalosan is a kulturális világörökség része lett. Itt vagyok a feleségemmel, Lin Yuanyuannal (Lin Jüan-jüan).”

„Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, nagyon örülök neki!”

„Több mint 6 éve lakom Quanzhouban és számos fényképet készítettem szinte minden látnivalóról.”

Heros azoknak a külföldieknek az egyike, akik messziről érkeztek lehetőségeket keresve a több mint 8 milliós kikötővárosba, amely úgy tűnik, hogy továbbra is a mai világ egyik tengeri kereskedelmi központja és gyártó központja is egyben. Heros a múltban könyvelő volt az olaszországi Bergamóban. 2011-ben járt először Quanzhouban, miután akkor több mint egy éve online megismerkedett és barátságot kötött egy quanzhoui lánnyal. Végül szerelmesek lettek egymásba és 2014-ben össze is házasodtak. A következő évben Quanzhouba költöztek.

a Luoyang híd majdnem ezer éves múltra visszatekinthet

A körülmények arra késztették, hogy kipróbáljon valami újat, s ő végül a fényképezéssel történő kommunikáció mellett döntött. Eddig csaknem egymillió fényképet készített a városról; ismert szabadúszó fotós lett.

„Ez itt a Luoyang (Luojang) híd, több mint 700 méter hosszú, és átnyúlik a Luoyang folyón Quazhou északi részéről északkeleti irányába. Minden alkalommal, amikor itt járok, úgy érzem, mintha visszautaztam volna az egy évezreddel korábbi időkbe: mintha látnám magam előtt a kereskedőket a hídon sétálva az eladásra kínált áruikkal. A másik kedvenc helyem Quanzhouban a Jiuri (Csiuzsi) hegy. Ez azért különleges, mert mintegy 70-80 kőbe vésett írás található ott, amelyek közül 10 különös jelentőséggel bír.”

„Ezek a kőírások a világ egyetlen írásbeli feljegyzései a Song-dinasztiai tisztviselők által Quanzhou kikötőben tett látogatásairól. Amikor fogadták a külföldi hajókat és jókívánságaikkal búcsúztatták őket” – tájékoztatott Hu Jiaqi (Hu Csia-csi), a Jiuri hegy kulturális ereklyék menedzsment központjának vezetője.

Ezer évvel ezelőtt rengeteg porcelántárgyat, selymet és teát szállítottak Quanzhou kikötőből a világ más részeire; az ősi tengeri selyemút kiindulópontjaként vált ismertté. Lin Han, a quanzhoui Tengeri Múzeum igazgatóhelyettese a múzeumban lévő song-yuan-dinasztiai (előbbi: 960-1279, későbbi: 1271-1368) tengeri szállítás dinamikus digitális térképre mutatva a következőket mondta:

„Láthatjuk, hogy a kikötőben voltak kínai hajók és arab országokból érkezett vitorláshajók. Amikor a hajók kikötöttek, a tengerészek az árukat a hajók rakterébe szállították. Egyes hajók túl nagyokok voltak a dokkoláshoz, ezért vitorlásokkal vitték ki az árukat hozzájuk. Akkoriban Kína főleg selymet, porcelánt és teát, valamint néhány helyi specialitást exportált Quanzhouból, a külföldi kereskedők pedig leginkább a fűszereiket hozták be hozzánk.”

A város változatos kultúrájától lenyűgözve, Heros gyakran látogatott meg olyan műemlékeket és történelmi épületeket, amelyeket talán még Marco Polo is láthatott több száz évvel ezelőtt. Egyikük a Liusheng (Liuseng) pagoda, ami egy 5 szintes gyönyőrű, a környezetéből látványosan kiemelkedő építmény. Arra szolgált, hogy az idegen országokból érkező kereskedelmi hajókat segítse a „kelet legnagyobb kikötőjébe”, a mai Shihu (Sihu) félsziget belső részébe jutni.

„Marco Polo csodálatos városként jellemezte Zaytont, és én később tudtam csak meg, hogy Zaytont egyenlő Quanzhouval. Ha elolvassa Marco Polo könyvét, abban Quanzhout a világ egyik legnagyobb kikötőjeként említi, és kiderül az is, hogy őt magát is nagyon lenyűgözte a város forgataga, a világ minden tájáról ideérkező kereskedők, utazók és az itt élő emberek. Ez itt a Shihu kikötő. A helybeliek elmondták nekem, hogy mindig is fontos szerepe volt. 1400 évvel ezelőtt élt itt egy híres üzletember, Lin Luan. Ma is emlegetik. Egyébként a kereskedés a mai napig jellemző a városra” – jegyezte meg Heros.

A kulturális örökség felkutatása nem az egyetlen vállalkozása a mai, modern Quanzhouba költözött külföldiek számára. A város üzleti lehetőségeket is nyújt a világ különböző pontjairól érkezetteknek. Így például élen járnak ruházati cikkek, cipők, kerámia termékek és kőedények gyártásában. 2020-ban a tengerparti város GDP-je meghaladta az ezermilliárd jüant (körülbelül 157,7 milliárd dollár), és a GDP szempontjából országosan az első 20 város közé tartozott. Az export volumene ugyanebben az időszakban - a járvány ellenére - 3,4%-kal, 150,4 milliárd jüanra nőtt.

700 évvel ezelőtt Marco Polo az utazási naplójában leírta mindazt, amit a csodálatos kelet-ázsiai országban látott, tapasztalt. Manapság Heros Di Bartolomeo és a hozzá hasonlók fotóikkal és a közösségi média platformjait kihasználva tovább mesélik a modern Quanzhou történetét.

„Amikor Kínáról beszélünk, az első, ami egy olasznak eszébe jut: Marco Polo. Hosszú időt töltött Kínában, sok tartományban járt és Quanzhouból tért vissza Olaszországba. A közösségi média révén a mai korban rendkívül gyorsan terjed az információ, és sokakhoz jutnak el a bejegyzések. Ez most ebből a szempontból hatékonyabb műfaj, mint könyvet írni. Így népszerűsítem tehát Quanzhout, annak kultúráját és az itteni életet. Az a célom, hogy megnézzék az emberek, aztán meglátogassák és még jobban megismerjék ezt a várost!” – mondta végül Heros Di Bartolomeo.