Kína jómódú társadalmat épített ki, megnyitotta az emberi jogok védelmének új korszakát

Az emberi jogok az emberi civilizáció fejlődésének eredményei és jelei. Az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme egyben Kína szüntelen törekvése. A Kínai Államtanács Tájékoztató Irodája által nemrégiben közzétett „A jómódú társadalom kiépítése - az emberi jogok védelmének dicsőséges teljesítménye” című fehér könyv rámutatott, hogy Kínában a jómódú társadalom kiépítése az emberi jogok átfogó védelmének új korszakát nyitotta meg.

A fehér könyvben az áll, hogy a kínai kormány a jómódú társadalom kiépítése alapvető feladatának és ikonikus jelének tekinti, hogy minden korábbi szegény kikerüljön a szegénységből. Kínának sikerült megszervezni és végrehajtani a szegénység ellen egy olyan küzdelmet, ami az emberiség történetében soha nem látott méretű, erősségű és legtöbb embert érintő volt, teljesítette az abszolút szegénység felszámolásának nehéz feladatát. 2020 végéig Kína a jelenlegi standard szerinti 98,99 millió szegény embert, 832 szegény járást és 128 ezer szegény falut emelt ki a szegénységből. A szegénységből kikerülés kínai standardja átfogó szabvány, amely a következőket tartalmazza: a vidéki családok egy főre jutó éves jövedelme meghaladja a 4000 jüant, nem kell aggódniuk az élelem miatt, nem kell aggódniuk a ruházat miatt, garantált a 9 éves kötelező oktatás, az alapvető orvosi ellátás és a lakásbiztonság. Wang Xigen (Ván Hszi-gen), a Huazhong (Huá Dzson) Tudományos és Technológiai Egyetem Emberi Jogi Kutatóintézetének vezetője elmondta:

„A szegénység enyhítése felé vezető úton senki sem marad le, egyetlen régió sem marad le, és egyetlen nemzetiség sem marad le. Mindenki a szegénység elleni küzdelem résztvevője, előmozdítója és élvezője lehet. A szegénységtől megszabadulás joga még néhány nyugati fejlett országban sem valósult meg teljesen, de ma Kínában ez valósággá vált, ezért nagy jelentőséggel bír.”

Az olyan területek, mint a Szecsuán tartományi Beichuan (Bejcsuán), mivel hegyes területek mélyén fekszenek, korábban szinte elszigetelődtek a külvilágtól. Az emberek csak a magas hegyi sziklákon és a mély völgyi áradat fölötti törékeny, kötél- vagy sodronyhidakon keresztül hagyhatták el az ilyen területeket. Most sok masszív hidat építettek a hegyekben, minden falunak van útja, és az évezredek óta tartó szegénység a múlté lett. A helyi kormányzatok az e-kereskedelmi platform segítségével segítik a gazdákat a hagyományos iparágak, Beichuanban például a körtetermesztés fejlesztésében. A fehér könyvben szereplő számok azt mutatják, hogy a modern mezőgazdasági technológiai rendszer révén jelenleg az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás meghaladja a 474,4 kilogrammot, ami magasabb, mint a 400 kilogrammos nemzetközi élelmezésbiztonsági szabvány. Az abszolút szegénység felszámolásával Kína szegényei megvalósították az alapvető életszínvonalhoz való jogukat. Wang Xigen elmondta,

„A szegényeknek az alapvető életszínvonalhoz való joga védelmének lényege az, hogy ragaszkodunk az emberközpontú fejlődéshez és a nép domináns státusának alapelvéhez. A szegényeknek az alapvető életszínvonalhoz való joga védelme a jómódú társadalom kialakításának és az emberi jogok kínai védelmének része. Kínában a jómódú társadalom nemcsak a gazdasági konstrukciót foglalja magában, hanem a politikai demokráciát, az oktatást, a tudományt, a kultúrát és a környezetvédelmet is, egy társadalmi projekt, amely a különböző jogok közös fejlődését érinti.”

A 2020 elején kitört koronavírus-járványban a kínai kormány az ország minden tájáról mozgósította a legjobb orvosokat és a legsürgősebb anyagokat, hogy a legrövidebb időn belül megérkezzenek a járvány epicentrumában lévő Wuhan (Vuhán) városba és Hubei (Hupej) tartományba. Az egész ország segítségével minden beteget kezeltek és nem mondtak le egyetlen életről sem. Ez a legigazabb megtestesítője a kormányzás filozófiának: „Az embereket és az életet mindenek fölé kell helyezni”. A mai napig összesen 1,9 milliárd adag vakcinával oltottak be kínai embereket és minden oltás ingyenes.

Zou Yi a pekingi égbolt minden napjáról készített fényképet, több mint 9 év munkájának eredményeképpen a 3000-et meghaladó számú fényképből álló gyűjtemény világossá és egyértelművé teszi a pekingi levegőminőségében bekövetkezett változásokat. Zou Yi (Tsou Ji) fotós elmondta: „2013-ban Peking átlagos PM2,5-je 89,5 mikrogramm volt köbméterként. Idén júniusban ez a szám 20 volt. E hónap minden napján a levegőminőség megfelel a szabványnak, a jó időjárás megszokottá vált, és súlyos levegőszennyezést már nem tudunk lefényképezni”. Az, hogy az embereknek ne kelljen aggódni a levegőminőség miatt, Kína következetes célja. 2020-ban a PM2,5 átlagos koncentrációja az ország legfőbb városaiban 54%-kal csökkent 2013-hoz képest. Kína lett a világ leggyorsabb országa a levegőszennyezés megoldása szempontjából.

1,36 milliárd emberre, azaz szinte minden kínaira kiterjed az egészségbiztosítás, a várható élettartam az országban elérte a 77,3 évet, a fő egészségügyi mutatók jobbak, mint a közepes és magas jövedelmű országok átlaga. Létrehoztak egy anyagi támogatási rendszert diákok számára, amely lefedi a teljes iskolai időszakot az óvodai neveléstől az egyetemi mesterképzéséig, hogy egyetlen gyerek se maradjon ki az iskolából a család anyagi nehézségei miatt. Az alapvető nyugdíjbiztosítás közel 1 milliárd emberre terjed ki, és idősgondozó hálózatot alakítottak ki az egész országban. A jómódú társadalom kiépítéséből sokat profitálhatnak az emberek, a kínaiak a korábbinál teljesebb emberi jogokat élvezhetnek.

Az emberi jogok védelme minden ember jogainak védelméről szól. A fehér könyv hangsúlyozza, Kína komolyan védi és támogatja a parasztok jogait és érdekeit, és nagy jelentőséget tulajdonít bizonyos csoportok, például a nők, a gyerekek, az idősek, a fogyatékkal élők és a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogai és érdekei védelmének, hogy ők is élvezhessék az esélyegyenlőséget, és egyenlő alapon teljes mértékben részt vehessenek a gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életben, közösen élvezhessék a fejlődési eredményeket.