Rendkívül alacsony energiafogyasztású épületek Kínában

Amikor „zöld” és alacsony kibocsátású életmódról beszélünk, akkor azonnal arra gondolunk, hogy energiát és gázt takarítunk meg, nyáron kicsit magasra állítjuk a légkondicionáló hőmérsékletét, télen pedig ne kapcsoljuk túl melegre a fűtést. De úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések befolyásolni fogják az élet kényelmét. Most azonban van olyan épület, amely környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású, de télen meleg, nyáron pedig hűvös. Ezt sok ember tapasztalta már.

Zhang (Csang) úr Hopej tartományban él, idén új otthonba költözött. A mobiltelefonjában található applikáció különféle valós idejű adatokat rögzít, például az otthoni hőmérsékletet és páratartalmat. Zhang úr elmondta, hogy az új lakásban már nincs szükség fűtésre és légkondicionálóra, az ablakokat általában nem kell kinyitni. Ehelyett az épület szellőztetőrendszere éjjel-nappal működik, hogy cserélje a levegőt és beállítsa a páratartalmat, így a levegő hőmérséklete és a páratartalom a házban megfelelő szinten maradjon. A hőmérsékletet 20-25 fok között tartják, és a levegőszennyezést mutató PM2,5 mutató is egy számjegyűre csökkent. Hagyományos ismereteink szerint a szellőztetőrendszer 24 órás működése sok energiát fogyaszt. Zhang úr kiszámolta: az új lakásba költözés óta eltelt négy hónapban a szellőztető rendszer áramfogyasztása 480 kilowatt, az áramdíj pedig kevesebb, mint 300 jüan volt, míg hagyományos fűtés esetén a havi fűtési díj legalább 500 jüan. Hogyan lehet ez? Mert a lakónegyed, ahol Zhang úr lakik, rendkívül alacsony energiafogyasztású. No de mi az a rendkívül alacsony energiafogyasztású épület, és miért nemcsak kényelmes benne élni, hanem nagymértékben energiatakarékos is?

Xu Wei (Hszü Vej), a Kínai Épületkutatási Akadémia Környezetvédelmi és Energiatakarékossági Intézetének vezetője a következőkről tájékoztatott,

„Főleg három kulcstényező van. Az első az, hogy nagy teljesítményű épülethez szükséges külső szerkezetet és ablakrendszert használunk, jó és hőszigetelő külső szerkezetet alkalmazzunk. A második ok az, hogy új technológia alkalmazása nagymértékben javítja az épület belsejében működő energiafogyasztó rendszer hatékonyságát. A harmadik ok, hogy megújuló energiával, napenergiával látjuk el az épületet, hatékonyan csökkentjük a fosszilis energia felhasználását.”

A hagyományos lakások általában nem takarékoskodnak az energiával, ennek fő oka, hogy a lakás nincs szorosan lezárva, és a hőcsere a bel- és kültér között gyors. Az ultraalacsony energiafogyasztású épület megoldja ezt a problémát. Az épülethomlokzat hőszigetelő anyagának vastagsága 2-3-szorosa a közönséges házakénak, mintha vastag kabátot tennének az épületre. Az ablakok három réteg dupla szigetelőüveget használnak, ami jobb hőszigetelést és hideg elleni védelmet nyújt, mint a közönséges üveg. Ezenkívül gázzáró membránokat és lélegző membránokat helyeznek el bel- és kültéren, hogy biztosítsák az épület légtömörségét, vagyis minimalizálják a ház beltéri és kültéri levegőjének cserélődését, megakadályozzák a beltéri hőveszteséget télen és a külső hő bejutását a lakásba nyáron.

Kína tavaly világosan kijelentette, hogy a karbonkibocsátása 2030-ra eléri a csúcsot és 2060-ra megvalósítja a karbonsemlegességet. A két cél elérése érdekében a jövőben mélyreható változások kellenek a termelésben és az életmódban. Az építőipar nem kis arányban felelős a szén-dioxid-kibocsátásért. Xu Wei (Hszü Vej) elmondta,

„Statisztikánk alapján az épületek szén-dioxid-kibocsátása az ország teljes kibocsátásának körülbelül 20%-át teszi ki. Ha hozzátesszük a láthatatlan kibocsátást, beleértve az építőanyagok használatát és építési folyamatot is, az arány körülbelül 40%. Hogyan valósítjuk meg a karbonkibocsátási csúcs és karbonsemlegesség céljait az épületek területén? Az egyik intézkedés az, hogy az új épületek a lehető leghamarabb elérjék az ultraalacsony energiafogyasztást.”

Az elmúlt években Kína egymást követően kidolgozott politikákat az ultraalacsony vagy „majdnem nulla” energiaigényű épületekre. 2016 és 2020 között 12 millió négyzetméter ilyen épület készült: lakások, középületek és ipari épületek.

A kísérleti projektektől a valódi népszerűsítésig az ultraalacsony energiaigényű épületek több mint tízéves fejlődésen mentek keresztül Kínában. De még mindig van bizonyos távolság a valódi nagyszabású népszerűségig. Mi ennek az oka? Mivel ez új dolog, az ultraalacsony energiaigényű épület magasabb követelményeket támaszt a tervezés, az anyagok és az építési technikák tekintetében, mint a hagyományos építési technológia. Ezért az építési költségek magasabbak, mint a hagyományos épületeké, a négyzetméterenkénti költségek több mint 1000 jüannal nőnek, ezért nem mindenki képes elfogadni ezt a fajta épületet.

Hogy minél többen választhassanak ultraalacsony energiafelhasználású épületet, a költségek csökkentését célzó technológiai korszerűsítés mellett több embernek kell megértenie ezt az új típusú épületet, és kapcsolódó támogató politikákra is szükség van. Peking, Sanghaj és Höpej különféle módon ösztönzik az ilyen épületek építését, például anyagi támogatással. Tian Guomin (Tien Guo-min), a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztérium építési szabványokkal foglalkozó főosztályának igazgatója elmondta: „A következő lépésben minisztériumunk kötelező szabványok megfogalmazása révén továbbra is javítani fogja az épületek energiatakarékossági színvonalát, ezenkívül megfelelő éghajlati területeken kötelező lesz ultraalacsony energiafogyasztású épületek használata.