Fu Huiquan erdész története és a biodiverzitás megőrzése Kínában

Tajvan sziget után a 10 millió lakosú Hainan a második legnagyobb és legdélebbi sziget Kínában. A sziget középső részén található Yinggeling (Jin Gö-lin) erdős-hegyes terület az egyik legteljesebb természetes trópusi esőerdő Hainanon, fontos a trópusi biológiai sokféleségének védelme szempontjából. Vannak itt ritka, sőt veszélyeztetett vadon élő állatok és növények, például szalagos varánusz, pitonok, számbárszarvas, makákók és kínai pangolinok.

Fu Huiquan (Fu Huj-csüen) Yinggelingnél született, gyermekkorában már sokat járt a falu felnőttjeivel együtt a hegyekben. 2011-ben Fu Huiquan visszavonult katonai szolgálatból, hivatalosan Yinggeling erdésze lett. Részt vett a vadon élő állatok infravörös megfigyelésén, lencsével rögzített különböző állatfajokat az esőerdőben, hogy megértse szokásaikat és lakókörnyezetüket. Most már több mint 300 állat- és növényfajt tudott pontosan azonosítani, megszerezte az „erdészeti mérnök asszisztens” címet és drónirányítói engedélyt. „Magasan képzett” lett a hainanai erdészek közt.

Yinggelingben több mint 300 ilyen erdőőr van, mint Fu Huiquan, többségük több mint 10 év erdővédelmi tapasztalattal rendelkezik. Az erdészeknek nehéz terepen kell járniuk a mély hegyekben és a füvekben, piócákkal, mérgező kígyókkal, néha még az orvvadászok csapdáival is szembesülnek.

„Három vagy négy napig élünk a hegyekben. Ellenőrizzük a hegy minden részét. Amikor illegális fakivágások és orvvadászatok vannak, határozottan teljesítem a kötelességeimet, és elég bátor vagyok harcolni olyan bűncselekmények ellen, mint például az erdei erőforrások megsemmisítése. Az orvvadász eszközöket időben megsemmisítettük. Az évek során vaddisznókat, fehér fácánokat, hainani foglyot és sok más állatot mentettünk meg.”

A vadon élő állatok és növények védelme és megfigyelése mellett Fu Huiquan és kollégai számára is fontos feladat a környezetvédelmi ismeretek népszerűsítése a környező falusiak körében. Kezdetben ez a munka némi ellenállásba ütközött. „A falusiak közt hagyomány a vadászat a hegyekben. Ők a szomszédaim és a barátaim, de a vadászat betiltása a munkám. Ez egy kényszerhelyzet” - mondta Fu. Annak érdekében, hogy megváltoztassa a falusiak elmaradott termelését és életmódját, valamint megvédje Yinggeling természeti erőforrásait, a helyi önkormányzat segített a gazdáknak a méhészet és a falusi turizmus fejlesztésében. Fu és kollégái is ellátogattak gazdák otthonába, hogy beszéljenek velük az ökológiai környezet védelmének fontosságáról. Több éves erőfeszítések után a hagyományos és elmaradott termelés és életmód, amely szerint „pénzért kivágtak fákat, lelőttek állatokat, hegyes területeket gyújtottak fel gabonatermesztésért”, örökre eltűntek. Yinggeling ökológiai környezete javult, a gazdák jövedelme nőtt. „A jövedelem a lényeg. Most sok gazda megérti, hogy a pénzkereséshez nem kell vadászni és fát vágni. Amíg mindenki védi a hegyeket, természetesen jönnek a turisták más helyről, hogy pénzt költsenek és lássák a hegyeinket, ebből szintén profitálhatunk”, mondta Fu.

Yinggeling felkerült az országos szintű védett területek listájára, állat- és növénymúzeumot hoztak létre, általános és középiskolai diákok kutatási és gyakorlati oktatási bázisa lett. A bázis tanáraként Fu Huiquan gyakran népszerűsíti a vadon élő állatokról és növényekről szóló ismereteket a diákok számára, javítja a gyerekek környezettudatosságát, az esőerdők megfigyelése és megértése révén elvezeti őket a természet szépségének felfedezéséhez.

A helyi ökológiai környezet jelentősen javult, a tíz évvel ezelőtti füves lejtők és a csupasz homokos föld alapvetően növekedő erdővé váltak. Az erdőben kilométerenként elhelyezett infravörös kamerák egyre több vadon élő állatot vesznek fel. „Minden, amire szükségünk van, elválaszthatatlan a természet ajándékaitól. Az állati és növényi erőforrások védelme saját otthonunk védelmét jelenti” - mondta Fu Huiquan erdész.

Az elmúlt években Kína figyelemre méltó eredményeket ért el a biológiai sokféleség megőrzése terén. A közelmúltban a CBS honlapján megjelent egy cikk „A vadon élő állatok védelmének köszönhetően a kínai óriáspandák veszélyeztetettségi besorolása veszélyeztetettből sérülékenyre csökkent” címmel, mert a populációjuk száma meghaladta a 1800-at.

A Kínai Állami Erdészeti és Gyepterületi Hivatal forrása alapján a tibeti antilopok száma tovább nőtt, az 1980-as és 1990-es években tapasztalt 70 ezerről 300 ezerre. A veszélyeztetettségi besorolásuk veszélyeztetettről közel veszélyeztetettre csökkent. Az ázsiai elefánt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által jegyzett veszélyeztetett faj. Globális szinten az illegális vadászat és az élőhelyek csökkenése miatt az ázsiai elefántok száma 90%-kal csökkent az elmúlt 100 évben. Bár az ázsiai elefántok száma a világon csökken, a Kínában élő ázsiai elefántok száma fokozatosan nő, 1976-ban 146 volt, ma 300 van.

Az idei októberben az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye szerződő feleinek 15. konferenciáját rendezik a délnyugat-kínai Jünnan tartománybeli Kunmingban. Huang Runqiu (Huán Zsun-csiu) kínai ökológiai és környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a biodiverzitás megőrzésének és a konferencia előkészítésének.

„Az elmúlt egy évben szorosan kommunikáltunk a Biológiai Sokféleség Egyezmény titkárságával, aktívan készülünk a konferenciára. A nemzetközi közösség ma példátlan figyelmet fordít a biológiai sokféleségre, és nagy reményeket fűz a 15. konferenciához. Nagyon várjuk, hogy a konferencián jóváhagyják egy ambiciózus, pragmatikus és kiegyensúlyozott, biológiai sokféleség 2020 utáni fejlesztéséről szóló keretegyezményt, elősegítik a globális biodiverzitás méltányosabb és ésszerűbb kezelését, és hatékonyan fékezik a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját.”