A globális élelmiszer-veszteség a teljes termelés mintegy 14%-át teszi ki

Az élelmezésbiztonság a globális élelmezésügy és mezőgazdaság fontos része. A globális klímaváltozás és a koronavírus-járvány komoly kihívásokat hoz a világ élelmezésbiztonságának. Az élelmiszer-veszteségről és -pazarlásról szóló első nemzetközi értekezletet (The International Conference on Food Loss and Waste) az utóbbi napokban tartották a kínai tengerparti Santung tartományban. Az értekezlet témája: „Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése és a világ élelmezésbiztonságának előmozdítása” volt, több fél részvételével párbeszédplatformot építettek, hogy megvitassák a kapcsolatos kihívásokat, együttműködéseket, felelősséget és a kezelést. A Kínai Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium felelőse kijelentette, hogy az értekezlet adta lehetőséget megragadva elősegítsék egy nemzetközi együttműködési mechanizmus létrehozását, közösen csökkentsék a globális élelmiszer-veszteséget, közösen járuljanak hozzá a világ élelmezésbiztonságához.

Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelensége széles körben elterjedt az egész világon. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott „Élelmiszer- és mezőgazdasági állapot 2019-ben” szerint az aratást követően az értékesítés előtti időszakban elveszett élelmiszerek a teljes termelés hozzávetőleg 14%-át teszik ki.

Ma Youxiang (Má Jou-hszian) kínai mezőgazdasági és vidékügyi miniszterhelyettes úgy véli, hogy az élelmezésbiztonság eléréséhez „pluszra” van szükség, vagyis mindent meg kell tennünk a termelés növelése érdekében, de „mínusz” is kell, vagyis mindent meg kell tenni a megtakarításért és a veszteség csökkentése érdekében.

„El lehet végezni egy egyszerű számítást. A világ éves élelmiszer-termelése körülbelül 2,8 milliárd tonna. Ha ez egy százalékponttal csökken, az 28 millió tonna veszteséget jelent. Hány embert lehet ebből etetni? Körülbelül 70 milliót. Kínában az élelmiszerek egy százalékos csökkenése 6,5 millió tonnával egyenlő. Az egy főre jutó évi 400 kilogramm élelem alapján körülbelül 16 millió embert tudunk ebből etetni. Ebben a szempontból a veszteség csökkentése a termelés növekedését jelenti.”

Idén áprilisban Kína nyilvánosságra hozta az élelmiszerpazarlás megelőzőséről szóló törvényt, ami előírásokat tartalmaz az olyan társadalmi kérdésekről, mint az éttermi fogyasztás és az étel házhoz szállítása, alapvető magatartási kódexet állapított meg a vendéglátás és a napi élelmiszer-fogyasztás tekintetében, és létrehozta az élelmiszer-pazarlás megelőzését célzó hosszú távú mechanizmust. A törvény értelmében az éttermeknek eltérő specifikációjú választékot, így például kis adagos ételeket, kell biztosítaniuk. Az éttermek „konyhaihulladék-kezelő díjat” kérhetnek azoktól a vendégektől, akik nyilvánvalóan pazarolják az ételt, és a díjszabást nyilvánosságra kell hozni. Azokat az éttermeket, amelyek túl sok ételrendelésre ösztönzik vagy félrevezetik a fogyasztókat, akár 10 ezer jüanra (kb. 400 ezer forint) is büntethetik. Az online élelmiszerszállítási platformnak olyan információkat kell kínálnia, mint az élelmiszer mennyisége vagy az ajánlott fogyasztók száma, és arra kell ösztönöznie a fogyasztókat, hogy megfelelő mennyiségű ételeket rendeljenek.

Mint a világ legnagyobb fejlődő országa, valamint jelentős élelmiszer-termelője és -kereskedője, Kína aktívan előmozdítja a nemzetközi mezőgazdasági együttműködéseket. Kína több mint 2000 mezőgazdasági szakértőt és technikust küldött 70 országba és régióba, köztük Afrikába, Ázsiába, a Csendes-óceán déli részébe és a Karib-térségbe, ennek eredményeképpen közel 100 ezer helyi gazda kapott képzést. Kínában több mint 500 képzést tartottak, és 11 ezer külföldi szakértőt és technikust képeztek ki. A gabonafélék termesztésében, az állattenyésztésben és az akvakultúrában, a mezőgazdasági vízgazdálkodásában, a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és más területeken több mint 1500 korszerű technológiát népszerűsített és mutatott be Kína a rászoruló országokban, ami átlagosan 40–70%-os növekedést eredményezett a projektterületeken, és ebből több mint 1,5 millió külföldi gazda profitált.

Emellett Kína megerősítette az együttműködést az agrártudomány és -technológia terén az érintett országokkal, hogy végrehajtsák az élelmiszer-veszteség csökkentésére irányuló technikai tartalékot. Sui Pengfei (Szuj Pen-fej), a Kínai Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium nemzetközi osztályának igazgatója elmondta:

„Az évek során Kína több mint 140 országgal, régióval és nemzetközi szervezettel létesített tudományos és technológiai együttműködési kapcsolatokat, több mint 500 együttműködési megállapodást és memorandumot írt alá több mint 80 ország kutatóintézeteivel és 21 nemzetközi szervezettel, összesen 170 közös laboratóriumot és kutatóközpontot hozott létre, hatékonyan végzett sok munkát a növénynemesítés, a mezőgazdasági gépek és a növényvédelem területén.”

Ma Youxiang mezőgazdasági és vidékügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy Kína megfelelő időben rendezte az élelmiszer-veszteségről és -pazarlásról szóló első nemzetközi értekezletet ahhoz, hogy olyan párbeszédplatformot alakítson ki, amelyben érintett felek - a G20-ak, az országok képviselői, nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok és tudósok –vehetnek részt. Az értekezleten 15 ország, így például Ausztrália, Kanada, Írország és Chile kínai nagykövete, több mint 50 ország képviselője, 40 ismert külföldi szakértő és több multinacionális vállalat képviselője jelent meg. Ezenkívül a G20-ak tagországai, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország mezőgazdasági minisztere videokapcsolaton keresztül mondott beszédet.