A kínai származású fordító, Li Csen megkapta a „Magyar Kultúra Lovagja” elismerést
2021. szeptember 18-án a Honvéd Kulturális Központban megtartották a 25. Magyar Kultúra Napja Gálát. A rendezvényen Li Csent (Li Zhen), a kínai származású fordítót a „Magyar Kultúra Lovagja” elismeréssel jutalmazták.
A „Magyar Kultúra Lovagja” cím 1997-ben a magyar kulturális alap támogatásával jött létre abból a célból, hogy elismerjék azon a személyek munkáját, akik kitűnő eredményeket értek el az oktatásban, az irodalomban, a zenei és a művészeti életben, valamint a nemzetközi cserekapcsolatokban. A „Magyar Kultúra Lovagja” avatási ceremóniát minden januárban a magyar kultúra napja alkalmából rendezik, ám a járvány következtében az idei gálát szeptemberre halasztották.
Idén a 173 fő „Magyar Kultúra Lovagja” jelölt közül csak két nem magyar származású tudós kapta meg a címet. A „Magyar Kultúra Lovagja” tanácsadó testülete, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Honvédelmi Minisztérium illetékesei is részt vettek az avatási eseményen.
Li Csen – aki több mint 20 éve tartózkodik Magyarországon – tanulmányait a Pekingi Idegennyelvi Egyetemen folytatta. Mindig is foglalkoztatták a kulturális cserekapcsolatok.
Ahogy Li Csen nyilatkozta, ő maga több magyar irodalmi tanulmányt fordított kínaira, beleértve a már kiadott kínai-magyar nyelvű „Petőfi szerelmes versei” című kötetet. Emellett több magyar nyelvű politikai, gazdasági és pénzügyi művet is fordított.
„Elmondható, hogy a, Petőfi szerelmes versei, a legjobban levonzotta az olvasók figyelmét. Irodalmi művek mellett még kínaira fordítottam a különböző politikai, gazdasági és pénzügyi tanulmányokat, valamint a Magyarországról szóló könyveket. Az általam létrehozott szövetség is a kínai-magyar kulturális cserekapcsolatokkal foglalkozik. Ezen kívül még az újságíróként számoltam be több magyar politikai és társadalmi ügyekről. Ahogy mondott az avatási ceremónián, hogy elősegítettem a kínai-magyar kulturális kapcsolatok fejlődését”- mondta Li Csen.
Li Csen hozzátette, hogy Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kultúrát. A „Magyar Kultúra Lovagja” címet kiérdemlő külföldieket, akik fontos szerepet játszottak a magyar és a külföldi kulturális cserekapcsolatok elmélyítésében, az „Egyetemes Kultúra Lovagjá” -nak is nevezik. Li Csen úgy véli, hogy a nemzetközi kulturális cserekapcsolatok elősegítése konkrét, érdemi jelentőséggel bír. A cím nemcsak a munkái iránti elismerés, hanem bátorítás is számára.
„Igazán köszönöm az ajánlásokat és a tanácsadó testület meg a barátaim jókívánságait is” – mondta a fordító.
Petőfi Sándor a legnépszerűbb magyar emberek egyike Kínában. „Szabadság, szerelem” című verse az elmúlt évszázad 30-as éveitől kezdve vált közismertté a kínaiak körében, de nem volt fellelhető Petőfi szerelmes verseinek teljes fordítása Kínában. Az utóbbi években Li Csen törekedett az eredeti magyar nyelvből kínaira fordítani Petőfi szerelmes verseit. 2019-ben, Petőfi Sándor halálának 170. évfordulója alkalmából a magyar Pallas Athéné Könyvkiadó megjelentette a Petőfi szerelmes versei című kínai-magyar nyelvű könyvet, melyben a Li Csen által fordított 170 szerelmes verset olvashatjuk. Ezenkívül a fordító a könyv végére még beillesztette a Petőfi Sándor szerelme, Petőfi életútja és „Szabadság, szerelem” kínai története című elemző írásait, hogy még alaposabban megismertesse Petőfi műveivel a magyar és a kínai olvasókat.
„Petőfi közismert magyar költő Kínában. De a művei Kínába történő belépésével kapcsolatban két probléma található. Az egyik, hogy a kínai olvasók csak egy-kettő versével ismerkedtek. A második, hogy egyes kínai fordításban a kijelentések nem annyira szépek, benne még több hiba található. Az hogy még több kínai olvasót ismertessék Petőfi verseit, kívánságom lett, mióta egyetemista voltam. Ezek a versek a több mint tíz éves fordításainak volt köszönhető. Nagyon örülök annak is, hogy 2019-ben Petőfi Sándor halálának 170. évfordulója alkalmából megjelentették.”
Li Csen azt tervezte, hogy jövőre még továbbra is fordítja Petőfi forradalmi verseit, amelyek 2023-ban Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából találkoznak az olvasókkal.
Kertész Imre művei a kínai magazin
2002-ben, amikor kihirdették, hogy a magyar író, Kertész Imre elnyerte a Nobel-díjat, a kínaiak figyelme egyszerre erre a magyar szerzőre irányult. A Világirodalom című kínai magazin 2003. februári számában mutatták be a Li Csen által fordított öt Kertész Imre-művet. Ebből a szempontból Li Csen nevéhez fűződik Kertész Imre műveinek bemutatása a kínai olvasóknak.
A fordítás mellett Li Csen a kínai-magyar kulturális cserekapcsolatok elősegítéséhez is hozzájárult. Amikor a jövőbeli kulturális cserekapcsolatok tervéről beszélt, akkor Li Csen így nyilatkozott:
„Gyermekoromban már érdeklődtem az idegen nyelvek és az irodalom iránt. Egyetemen már a magazinban kiadtam a magyar történelemről szóló cikket. Az utóbbi években állandóban olvastam a magyar történelemről szóló magyar és angol nyelvű könyveket. Azt tervezem, hogy jövőre alaposan ismerkedjem az elmúlt ezer éves magyar történelmi tudásrendszert. És azt remélem, hogy a következő években megírom egy átfogó, a magyar történelmi tudásban gazdag kínai könyvet, hogy mélyebben és konkrétebben ismertessem Magyarországot és a magyarokat. Ez lesz a kívánságom.”