A pandák védelme és a visszatérésük a természetbe az egyik legsikeresebb példa Kína veszélyeztetett fajainak megmentésére

2021-10-13 09:11:23

Kína a világ egyik legnagyobb biodiverzitású országa. Kína a globális biológiai civilizáció építésének résztvevőjeként, vezetőjeként mindig törekszik a biológiai sokféleség védelmére. A pandák védelme és a visszavezetésük a természetbe az egyik legsikeresebb példa arra, hogy Kína megmenti a veszélyeztetett fajokat. Kínában van a világon a legtöbb fogságban tartott panda, és mindig arra törekednek, hogy a pandák sikeresen visszatérjenek természetes életterükbe.

Sichuan (Szecsuan) tartomány Wolong természetvédelmi területén a Kínai Pandavédelmi és Kutató Központ Hetaoping (Hotaoping) Bázisa fontos tudományos kutatási feladatokat vállal a pandák képzésében és a visszavadításban. Itt a kutatások arra összpontosítanak, hogyan zökkenőmentesen megvalósítsák a fogságban tartott pandák vadon élő pandákká változtatását, hogy hatékonyan helyreállítsák a vad pandapopulációt és gazdagítsák a fogságban nőtt populáció genetikai sokféleségét. Xie Hao az egyik kutató. „Xie Hao vagyok, a Kínai Pandavédelmi és Kutató Központban dolgozom. A fő munkám a pandák képzése és a természetes életterükbe visszaszoktatásuk. Röviden, a feladat az, hogy a kispandák szülésük után anyjukkal éljenek, és különböző túlélési készségeket tanuljanak meg, miközben csökkentjük az emberekkel való érintkezést, és végül hogy visszatérjenek a vadonba.”

A pandák természetbe visszatérése nem könnyű dolog. A kispandák megszülésük után anyjukkal élnek, és különböző túlélési készségeket tanulnak meg, miközben csökkentjük az emberekkel való érintkezést. Az anyapanda a bocsait másfél éves korig kíséri a vad életre kiképző pályán, majd áthelyezik őket egy nagyobb pályára, és az anyapanda továbbra is kíséri a kölykeit, hogy a kölykök fokozatosan alkalmazkodjanak a természetben éléshez. Xie Hao elmondta, hogy a „kiképző pálya” folyamatosan bővül, a pandabocsokat csak a túlélési képzés és a szakértői értékelés elvégzése után engedhetik vissza a természetbe. „A természetbe engedés után nyakörvet visel minden panda, majd a nyakörvből érkező jelek segítségével nyomon követhetjük és megfigyelhetjük életüket a vadonban. Rendszeresen számítógépbe töltjük a nyakörvben lévő adatokat, így láthatjuk, hogy mit csinálnak.”

A pandák mielőbbi természetbe szoktatásához nagyon fontos, hogy elkerüljék a kispandák emberfüggőségét, csökkentik az emberekkel való érintkezésüket. Ezért amikor a kutatók érintkeznek a kölykökkel, olyan ruhát viselnek, amelyre pandavizeletet kentek. Xie Hao nehezen felejthetné el Taotao (Taotao) pandabocs természetbe szoktatását.

2010. augusztus 3-án született Taotao a Kínai Pandavédelmi és Kutató Központ Hetaoping (Hotaoping) Bázisán, utána anyjával, Caocao (Caocao) pandával együtt vett részt a természetbe való visszaszoktatásban. Taotao egy hónapos volt, amikor a következő, Xie Hao számára máig felejthetetlen eset történt. „Egy este, amikor erősen esett az eső, az anyja átölelte őt, és aludtak a fűben. Néhány perc múlva az anyja felállt és elment, Taotao egyedül feküdt az esőben. Senki sem számított rá, hogy ilyesmi megtörtént. Senki sem tudta, hogy miért ment el az anyja, és a nagy eső milyen negatív hatással lesz a bocsra.”

Azon az esős éjszakán az anyapanda váratlan viselkedése meglepte a kutatókat, akik nem tudták, hogy csak figyeljenek, vagy be is avatkozzanak.

Szerencsére másnap Taotao és Caocao biztonságban voltak. 2012. október 11-én a kétéves Taotaót elengedték a Szecsuan tartományi Ya’an (Ja’an) megyében fekvő Liziping (Liceping) Nemzeti Természetvédelmi Területen. 2020 végéig a Kínai Pandavédelmi és Kutató Központ fokozatosan 11 „kiképzett” pandát engedett vissza a természetbe, közülük 9 életben maradt, a túlélési arány meghaladta a 81,8%-ot.

A negyedik pandapopulációs adatok szerint Kínában vadon élő pandák száma 1800-ra emelkedett, a pandák veszélyeztetettségi szintje a fokozottan veszélyeztetettről sebezhetőre csökkent. Xie Hao elmondta, hogy a pandák természetbe való visszaszoktatása fontos szerepet játszik a vadon élő pandapopuláció fenntartható fejlődése számára, ez a kollégáival folytatott munkájának a jelentősége.

A kínai Államtanács Sajtóirodája a napokban fehér könyvet tett közzé a biológiai sokféleség Kínában folytatott védelméről. A fehér könyv 10 szempontból mutatta be Kína biológiai sokféleség védelmének hatékonyságát, beleértve a védelmi rendszer optimalizálását, a biológiai biztonság irányításának megerősítését, az ökológiai környezet minőségének javítását, a zöld fejlődés összhangban történő előmozdítását stb.

A globális biológiai sokféleség védelmének fontos erejeként Kína betartja az ember és a természet harmonikus együttélése koncepcióját. Miközben gyorsan fejlődik az ország gazdasága, kiemelt eredményt ért el a biológiai sokféleség védelmében, ebben a folyamatban értékes tapasztalatokat is felhalmozott. Például Kína a világon elsőként javasolta és hajtotta végre az ökológiai védelmi vörös vonalrendszert.

A fehér könyv rámutatott: Kína legkorábban írta alá és hagyta jóvá a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, nemzeti jelentést nyújt be időben és kiváló minőségben. 2019 óta Kína lett az egyezmény legnagyobb költségvetési hozzájárulója, ezzel támogatja az egyezmény működését és végrehajtását. Az utóbbi években Kína fokozatosan támogatta a Globális Környezetvédelmi Alapot, és az alap legnagyobb fejlődő országbeli hozzájárulója lett.

Október közepén Kínában tartják az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Résztvevőinek 15. konferenciáját. Az ENSZ 2030-as menetrendje a fenntartható fejlődés terén is belépett a „cselekvés évtizedébe”. Zhao Yingmin kínai ökológiai és környezetvédelmi miniszterhelyettes a fehér könyv sajtókonferenciáján jelezte, hogy Kína továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel az új stratégiák terén a biológiai sokféleség globális irányítása érdekében.