Kína módosítja a nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló törvényt

A kínai törvényhozás, vagyis az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága (ONGY ÁB) elé került a nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló törvény felülvizsgálati tervezete. 2005, vagyis 16 év óta ez az első átfogó felülvizsgálata ennek a fontos jogszabálynak amely a kínai mondás szerint a „fél égboltot tartó” nők jogairól szól. A tervezet részletesen szabályozza a nők jog-és érdekvédelmének fontos elemeit és pontjait, így például kitér a foglalkoztatás során elszenvedett nemi alapú diszkriminációra és a szexuális zaklatásra, valamint jogi biztosítékokat rögzít.

A nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló törvény 1992-ben lépett életbe, 2005-ben és 2018-ban pedig módosították. A törvény a végrehajtása óta eltelt 30 év során hatékonyan mozdította elő a nők jogainak és érdekeinek védelmét és elősegítette a férfiak és nők közötti egyenlőséget.

He Yiting (Ho Ji-ting), az ONGY Társadalomépítési Bizottságának elnöke a tervezet felülvizsgálatának indoklásában kijelentette:

„Néhány régi probléma a nők jogainak védelme területén még alapvetően nem oldódott meg. A gazdaság és a társadalom fejlődésével ráadásul új helyzetek keletkeztek és új problémák merültek fel. Sürgősen szükség van tehát a nők jogainak védelméről szóló törvény módosítására. A módosítások során ragaszkodni kell a problémaközpontú megközelítéshez. A javaslatok elfogadásával lezáratlan kérdésekben történnek áttörések.”

A foglalkoztatásban tapasztalható nemek alapján történő diszkrimináció kérdéskörével kapcsolatban a tervezet tisztázza az effajta diszkrimináció főbb helyzeteit, a női állásra jelentkezők családi és egyéb állapotára vonatkozó kérdések és egyebek kezelését.

Liu Xiaonan (Liu Hsziao-nan), a Kínai Politika- és Jogtudományi Egyetem Emberi Jogok Intézetének professzora elmondta, sok törvény rendelkezik a nemi alapon történő diszkrimináció tilalmáról a foglalkoztatásban, de a legtöbb törvény elvi alapon közelíti meg a kérdést, ami ellentmondásokhoz és vitákhoz vezet a gyakorlatban. Egyértelmű állásfoglalásra van szükség, ami megkönnyíti a gyakorlatban a tényállás értékelését és adott esetben a büntetés kiszabását.

„A nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló jelenlegi törvény nem határozza meg, hogy mi minősül nemi alapon történő diszkriminációnak a foglalkoztatásban. Ily módon a női álláskeresők szembesültek a munkaadók olyan magatartásával, mint például kérdések a családi állapotról, a gyermekek számáról, esetlegesen várandósággal kapcsolatos állapotukról és másokról. A törvény felsorolja azokat a feltételezett nemi megkülönböztetésre utaló magatartásokat, amelyek tilosak a munkaerőtoborzás során. Útmutató a munkaadók és a női álláskeresők számára.

A tervezet tovább javítja a kötelező érvényű mechanizmust a foglalkoztatásban a nemek alapján történő megkülönböztetés megszüntetésére. Például bekerült a munkabiztonsági felügyelet körébe a foglalkoztatásban tapasztalható nemi diszkrimináció, bekerült a közös interjú mechanizmusa, kiépült a vállalati nemek közötti egyenlőségről szóló jelentési rendszer, valamint az olyan új foglalkoztatási formák, mint a „platform foglalkoztatás”.

2020-ban széles körű aggodalmat keltett a közvéleményben Bao Li (Pao Li), egy a Peking Egyetemre járó lány öngyilkossága, akit a barátja megkínzott. Az erőszak olyan elemévé vált a társkapcsolatoknak, ami az elmúlt években nagyban veszélyeztette a nők testi és lelki egészségét. Erre válaszul a szóban forgó tervezet olyan rendelkezésekkel egészíti ki a törvényt, amelyek tiltják a „mentális kontroll” alkalmazását a nőkkel szemben.

Li Mingshun (Li Ming-sün), a Kínai Jogi Társaság Házasság- és Családjogi Kutatószövetségének alelnöke erről a következőket mondta:

„A cél a nők testi és lelki egészségét károsító erőszakos módszerek betiltása és visszaszorítása. A való életben gyakran előfordulnak olyan incidensek, mint az agymosás, a kényszer, a nők lelki manipulálása, valamint a nők megcsonkításra és öngyilkosságra való felbujtása... Ezek súlyosan sértik a nők egészséges élethez való jogát, törvénytelenek és bűncselekmények, amelyeket szigorúan be kell tiltani, ellenük szigorúan fel kell lépni.”

A nők a szexuális zaklatás fő áldozatai. A kínai nők társadalmi helyzetére vonatkozó harmadik felmérés szerint a nők 7,8%-a átélt már szexuális zaklatást a munkahelyén, munkája során , vagy tanuló évei alatt.

A szexuális zaklatás gyakorlati beazonosításának és a panasztételnek a nehézségeit enyhítendő a tervezet felsorolja a szexuális zaklatás gyakori helyzeteit és előírja, hogy a panaszokat kezelő illetékes szerveknek kellő időben kell foglalkozniuk ezekkel, és az eredményről írásban kell értesíteni a panaszost. A tervezet előírja azokat a megelőző és elrettentő intézkedéseket is, amelyeket az iskoláknak és a munkáltatóknak kell megtenniük. Például a munkáltatóknak szabályokat és előírásokat kell megfogalmazniuk a szexuális zaklatás tilalmára, meg kell nevezniük a témában felelős szervezeti egységeket és munkatársakat, ki kell alakítaniuk a vizsgálati és kezelési eljárást, időben kezelniük kell a vitákat, és meg kell védeniük a felek magánéletét.

Liu Xiaonan szerint a nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló törvény a módosítások során kiegészült a szexuális zaklatás tilalmával, a női munkavállalók munkavédelmi rendelkezéseivel. Az idén hivatalosan életbe lépett polgári törvénykönyvben fokozatosan pontosították a szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó kínai szabályozást. A nők jogainak és érdekeinek védelméről szóló törvény módosítása a korábbi jogszabályok alapján tovább finomítja a kapcsolódó rendelkezéseket, ami segít a különböző felek kötelezettségeinek tisztázásában, a nők jogainak és érdekeinek védelmében.

„A tervezet módosításokkal az eredeti törvények és rendeletek alapján tovább növelik a szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó rendelkezések hatékonyságát és egyértelműbbé teszik az iránymutatást például azzal kapcsolatban, hogy milyen magatartások minősülhetnek szexuális zaklatásnak, a munkáltatónak milyen intézkedéseket kell tennie a megelőzés és a szexuális zaklatás megszüntetése érdekében.”

Mindemellett a törvénymódosítási tervezet új rendelkezéseket tartalmaz a nők politikai jogainak, a kulturális és oktatási jogok, a tulajdonjog, valamint a házassági és családi jog védelmét szolgálva. Ezek közé tartozik például a vidéki nők földtulajdona, valamint a kapcsolódó jogok és érdekek védelmének növelése; a válás alatti háztartási munkára vonatkozó kompenzációs rendelkezések; egyes közintézmények ésszerű módon és arányban történő kialakítása, mint például a férfi és női nyilvános illemhelyek és a szülőszobák.