Import élelmiszerek gazdagítják az emberek asztalát

"Az étel a mennyország az emberek számára." Kína élelmiszerimportja WTO-csatlakozása óta gyorsan nőtt, 2012-től 2020-ig átlagosan évi 11,4 százalékkal. 2020-ban az összes import meghaladta a 100 milliárd dollárt. Az import élelmiszerek nemcsak az átlagemberek asztalán váltak nélkülözhetetlenné, hanem nagyszerű üzleti lehetőségeket is jelentenek a kapcsolódó vállalkozásokkal foglalkozó multinacionális cégek számára.

A 4. Kínai Nemzetközi Importexpón egy tétel Belgiumból származó TRUVAL piros körte keltette fel a figyelmet. Ez a belga mezőgazdasági termék először jelent meg az ázsiai piacon. Hamarosan ezek a TRUVAL piros körték bekerülnek a kínai szupermarketekbe.

Tulajdonképpen nem csak a vörös körte Belgiumból, a vörösbor Franciaországból, a tejpor Új-Zélandról, a fehér garnélarák Ecuadorból... Ezek a finomságok, amelyek egykor csak az előkelő éttermekben voltak kaphatók, mára a kínai emberek hétköznapi asztalaira kerültek.

Xu (Hszü) úr északkeleten nőtt fel. Még mindig élénken él emlékezetében, amikor először fogyaszthatott import élelmiszert.

　"Amikor általános iskolában ötödik vagy hatodik osztályos voltam, egy rokonom Harbinban dolgozott, és újévkor hozott néhány orosz édességet. Ez volt az első alkalom, hogy import ételt ettem."

És most, ha bárki import élelmiszert akar enni, nem kell megvárnia az újévet, és azt sem, hogy a rokonok hozzanak a nagyvárosból. Könnyedén megvásárolhatja őket, amikor belép a közelében található szupermarketbe.

"Az orosz mellett vannak japán, koreai, török és spanyol termékek is. Valóban nagyon gazdag a választék. Az árak pedig nagyon olcsók, így mindenki megengedheti magának."

Kína nagy jelentőséget tulajdonít az élelmiszeripar fejlesztésének, amely nemcsak stabilizálta a mezőgazdasági termelést és biztosítja az élelmiszerellátást, hanem proaktívan megnyitotta a piacot, elkezdte az import bővítését, és továbbra is kielégíti az emberek szükségleteit.

Kína 19 szabadkereskedelmi megállapodást kötött 26 országgal és régióval. Az ASEAN-ból és más országokból származó gyümölcsökre nulla importvám vonatkozik. Ez egyben a Dole, a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel és -értékesítéssel foglalkozó cég bővítésére is kihat. Hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek a Kínába irányuló exportban. Wang Na (Vang Na), a vállalat kínai márkájának igazgatója elmondta:

"Nagyon kényelmessé tette termékeink bejutását az országba. Számos ország, köztük Peru, Chile, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek és Thaiföld nulla behozatali vámot ért el, ami azt jelenti, hogy termékeink gyorsabban juthatnak el a kínai fogyasztókhoz, a piacra, és olcsóbban vásárolhatják meg a Dole friss gyümölcseit és zöldségeit a szupermarketekben."

1998-ban a Dole Group belépett a kínai anyaország piacára. A kínai fogyasztók import gyümölcsök iránti növekvő érdeklődése miatt a Dole egyre több gyümölcskategóriát vezetett be Kínában. Wang Na elmondta:

"Termékcsaládunk a banánból és az ananászból nőtt ki, és mára a citrusfélékre, almára, körtére, csonthéjas gyümölcsökre, szőlőre, avokádóra, zöldségekre és egyéb termékekre terjed ki. Jelenleg a Dole egész évben 19 ország több mint 90 élelmiszertermékével foglalkozik, továbbra is keményen dolgozunk azon, hogy a fogyasztók minél több kiváló minőségű gyümölcsöt és zöldséget kapjanak a világ minden tájáról.”

Az adatok azt mutatják, hogy Kína élelmiszerimportja gyorsan nő. 2012-től 2020-ig az élelmiszerimport évente 11,4 százalékkal nőtt. 2020-ban a teljes behozatal meghaladta a 100 milliárd dollárt, ezzel elérte a 107,7 milliárd USA-dollárt, ami 18,6 százalékos éves növekedést jelent. Idén januártól szeptemberig Kína élelmiszerimportja új csúcsot ért el, a teljes importvolumen 101,4 milliárd USA-dollár, ami 29,8 százalékos éves növekedést jelent.

Ding Hai (Ting Haj) közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-kereskedelemben, újságíróknak elmondta, hogy az elmúlt években az olyan állami szintű kiállítások létrejöttével, mint a Kínai Nemzetközi Importexpo, több nemzetközi konyha gyűlt össze Kínában, és több ezren érkeztek a háztartásokból. Ez is mutatja a kínai élelmiszerpiac tengerentúli vonzerejét.

"Korábban külföldre mentek, hogy valami jót és Kínának megfelelőt találjanak. Most már beszerezhetik itthon, kiválaszthatják, mire van szükségük. Nagyon széles a választék. Szóval korábban kimentünk, és most, még ha Kínában is tartózkodik az ember, sok lehetősége van arra, hogy új, külföldről származó termékekkel kerüljön kapcsolatba."

A Dinghai jelenleg főként tejtermékek és sajtok importjával foglalkozik Kelet-Európában. A kínai fogyasztás növekedésével a kínaiak egyre jobban odafigyelnek az importált élelmiszerek ízére, minőségére, biztonságára és tápértékére.

"Mindenki hozzászokott a hagyományos termékekhez, és fokozatosan keresik az egyedibb vagy markánsabb ízeket. A mi szakmánkban különösen nagy versenynyomással kell megküzdenünk. Olyan termékeket kell találnunk, melyek különlegesek és egészségtudatosabbak. Ezért jobban oda kell figyelni a termékek kiválasztására, és többet kell fejlesztenünk, mint korábban. "

Wang Na azt is elmondta, hogy Kínában óriási fogyasztói piaca van a friss gyümölcsöknek, és a jövőben a vállalatok is követni fogják Kína új fogyasztási trendjeit, valamint újakat vezetnek be.

"A fogyasztók jelenlegi igényeinek kielégítése érdekében a hagyományos, nagy méretű szupermarketek elrendezése mellett mostanra számos offline kisboltot, O2O-t, valamint közösségi, csoportos vásárlási és egyéb értékesítési csatornát is létrehoztunk. Ezzel egyidejűleg a termékek csomagolását is megváltoztattuk, és kis csomagolású kukoricát, frissen vágott, nyitott zacskóból fogyasztható ananászt és egyéb, szállításra és azonnali fogyasztásra alkalmas termékeket is kínálunk."

Kína új fejlesztési minta kialakításán dolgozik, amelyben a hazai nagy ciklusé a főszerep, a hazai és nemzetközi kettős ciklus pedig egymást segíti. A kínai élelmiszerpiac "nagy tortája" több üzleti lehetőséget is hoz a világnak.