Az ENSZ Világélelmezési Programjának kínai képviselője: Kína nagyban hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz

Az élelmezésbiztonság összefügg az egyes országok nemzetgazdaságával és az emberek megélhetésével – állapította meg Qu Sixi (Csü Szi-hszi), az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) kínai képviselője, hozzátéve, hogy mindez hatással van a világbékére is. Kína eddigi tevékenységével óriási mértékben hozzájárult a világ élelmezésbiztonságához, egyúttal jó példát mutatott más országoknak.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramja az egyik legkorábban létrehozott ENSZ-ügynökség, amely megjelent Kínában. Az Élelmezési Világprogram Kína nyitásának, reformjának, fejlődésének és megteremtett jólétének egyszerre tanúja, résztvevője és hozzájárulója volt. A Kínával folytatott együttműködés nagyon szoros és hatékony. Qu Sixi elmondta, hogy az előre egyeztetett munkaterv szerint 2021-ben a két fél elsősorban négy területen működött együtt.

„Az első, a dél-dél együttműködés erőteljes fejlesztése volt, Kína sikeres tapasztalatainak és technológiájának megosztása más fejlődő országok javát szolgálva. 12 képzési, szemináriumi programot szerveztünk, amelynek témája többek közt a vidéki e-kereskedelemhez kapcsolódott, továbbá foglalkoztunk a járványhelyzetben keletkező veszteségek csökkentésével, a mezőgazdasági termékek kereskedelmével, a katasztrófakockázat csökkentésével és az éghajlatváltozásra adandó szükséges válaszokkal. Több mint 30 fejlődő országból mintegy ezren vettek részt ezeken a programokon. A második terület az innovatív projektek megvalósítása volt, támogatva a kínai vidék újjáélesztését. A harmadik terület a szoros együttműködés kialakítása a különböző kormányhivatalokkal és vállalatokkal, hogy ezáltal is segítsünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országainak megbirkózni az éhínséggel és javítani élelmezésbiztonságuk szintjét. A negyedik terület az ENSZ humanitárius katasztrófa-elhárítási raktárának felépítése Kínában, hogy ily módon is segítsük az új koronavírus globális járványának megelőzését, illetve leküzdését.”

Qu Sixi hangoztatta, hogy a világ édesvízkészletének 6%-ával és szántóterületek 9%-ával rendelkező Kína megoldotta a Föld lakossága 20%-ának élelmezési problémáját. Az egy főre jutó élelmiszer mennyisége meghaladta a 470 kilogrammot, ami magasabb a 400 kg-os világátlagnál. Ez a jelentős eredmény önmagában is nagy mértékben hozzájárul a világ élelmezésbiztonságához jó példát mutatva más fejlődő országok számára. A képviselő szerint Kína tapasztalatai, valamint fejlett és gyakorlatias technológiája felhasználhatók más fejlődő országokban is; tanulhatnak belőlük a globális szegénység csökkentésének előmozdítása és az élelmiszerválságra való reagálás terén.

„Kína megvalósította az abszolút szegénység felszámolását és létrehozott egy mérsékelten virágzó társadalmat. A szegénység csökkentésére vonatkozó célok megvalósítását 10 évvel korábban teljesítette az ENSZ 2030-ig tartó Fenntartható Fejlesztési Agendájában meghatározott határidőnél. Ez egy nagy eredmény az emberiség számára. A történelmi példa sok fejlődő országra volt hatással, számukra fontos ismereteket és hasznos referenciát nyújtott. A Yuan Longping (Jüan Lung-ping) kínai akadémikus által kifejlesztett hibrid rizst például itthon és külföldön is jól hasznosították, több milliárd ember számára jelentett menekülést az éhínség elől. A hibrid rizs hozama újabb és újabb rekordokat dönt, ami ismét bizonyítja, hogy a tudomány és a technológia fontos szerepet játszik a fejlesztésben és az élelmezésbiztonsági problémák megoldásában.”

A jelenlegi globális élelmezésbiztonsági helyzet nem sok okot ad az optimizmusa. Kutatások kimutatták, hogy a világ 43 országában több mint 45 millió ember áll az éhínség szélén. Qu Sixi a globális élelmiszerválságra reagálva elmondta, hogy a fejlődő országok közötti tapasztalatcsere elősegítése a dél-dél együttműködésen keresztül, fontos munkamódszere és tartalma az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramjának. A dél-dél kooperáció fontos résztvevőjeként és előmozdítójaként Kína a jövőben több területen fogja tovább mélyíteni az együttműködést a Világélelmezési Programmal.

„A jövőbeni együttműködés feladatai között szerepel a dél-dél együttműködés szintjének emelése, más fejlődő országok segítése Kína tapasztalatainak és fejlett technológiáinak jobb megosztásában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint az élelmezésbiztonsági területen, az együttműködési platform bővítése, valamint Kína vidékfejlesztésének erőteljes támogatása. Meg kell erősítenünk az együttműködést, és aktív segítséget kell nyújtanunk az éhezőknek szerte a világon. Ugyanakkor fokoznunk kell az összefogást az ENSZ humanitárius katasztrófaelhárításában is.”

A globális élelmiszerválság alapvető okai között sok tényező húzódik meg, köztük az új koronavírus-járvány, a gazdasági recesszió, az éghajlatváltozás, a regionális konfliktusok, az egyoldalúság, a protekcionizmus és a hegemonizmus. Ezzel kapcsolatban Qu Sixi hangsúlyozta, hogy az élelmiszerválság kezelése során a világ országainak hatékonyabban kell gyakorolniuk a valódi multilateralizmust és gyakorlati lépéseket kell tenniük.

„A jelenlegi globális élelmiszerválság fokozódik, és ilyen körülmények között fenn kell tartanunk, illetve fejlesztenünk kell a valódi multilateralizmust, hajtóerőt kell biztosítanunk a közös fejlődés megvalósításához. Szerintem minden országnak gyakorlati lépéseket kell tennie a konzultációra, a közös építkezés és a elosztás elveire alapozottan, hogy együtt munkálkodhassunk a válság kezelésén és a mi közös ++globális falunk++ felépítésén.”

A Világélelmezési Program az Egyesült Nemzetek Szervezetének humanitárius szervezete, amely az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel (FAO) az ENSZ-en belül a többoldalú élelmiszersegélyekért felelős szervezet. A 11. FAO konferencia után 1961-ben alapították az ENSZ 16. közgyűlésén. A multilaterális élelmezési segélyprogram a tervezett időpont előtt megkezdte működését, székhelye Rómában található.