Magyarország Keleti nyitás politikáját pragmatikus szemlélet szülte; a kínai fejlesztésű vakcina gyártása emelni fogja a Magyarország regionális befolyását

-- Interjú Dr. Chen Xinnel, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével (1. rész)

2021 végén a China Media Group (CMG) magyar szerkesztősége interjút készített Dr. Chen Xinnel (Csen Hszin) a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével, egyben a Budapesten működő Kína—KKE Intézet ügyvezető elnökével. A kínai-magyar kétoldalú kapcsolatok elmúlt két évéről, az eredményekről kérdeztük, valamint arra kértük, hogy mutassa be a Kína—KKE Intézet működését. Az első részben a kétoldalú kapcsolatokról beszél a kínai szakértő.

Chen Xin mindenekelőtt méltatta Magyarország, a magyar kormány „keleti nyitás”politikáját.

„Az utóbbi években Magyarország következetesen tartja magát a Keleti nyitás politikájához, amelyet egy kifejezetten pragmatikus külpolitikai irányvonalnak tartok. Hiszen a kelet-ázsiai gazdaságok, s azon belül is különösen Kína és más regionális feltörekvő országok a világgazdaság fontos hajtóerejét jelentik. A kínai gazdasági fejlődés nagyban hozzájárul a világgazdaság fejlődéséhez. Magyarország új lehetőséget keresve nem csupán az európai partnereivel, hanem Kínával és más feltörekvő országokkal is együttműködik, s ezzel a magyar gazdaság fejlesztése extra-hajtóerőben részesül. Véleményem szerint ez egy kiegyensúlyozott külpolitika.”- mondta a kínai szakértő.

Dr. Chen Xin úgy vélte, hogy a jelenlegi magyar külpolitika hosszú távon gondolkodva igyekszik elkerülni, hogy gazdasága az egyoldalú piaci orientáció miatt kiszolgáltatottá váljon. A szocializmus idején a magyar gazdaság túlságosan a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) országaira támaszkodott. Jelenleg a magyar gazdaság főleg az európai országokhoz kapcsolódik, hiszen külkereskedelmi forgalmának 80%-át az uniós országokkal bonyolítja. A kínai szakértő szerint ennek van pozitív oldala, ám ha egy ország képes a feltörekvő országokkal is együttműködni, azzal új lehetőségekhez juthat, s természetesen növelheti a „tortát”. E logika alapján történhetett meg Magyarország külpolitikai stratégiájának átalakítása, ami Chen Xin álláspontja szerint igen helyes.

Az utóbbi években a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek. Kína magyarországi nagykövetségének honlapja szerint 2021-ben a két ország közötti kereskedelmi volumen elérte 11,69 milliárd dollárt, Kína Magyarország negyedik legnagyobb kereskedelmi partnerévé lett és az ország második legnagyobb importforrása. Ezzel egy időben tavaly a kínai vállalatok első ízben váltak Magyarország legnagyobb befektetőivé. Egy év során Kína tíz nagy befektetési programot fejezett be Magyarországon. Például a kínai Chervon Auto vállalat Miskolcon autóalkatrész üzemet hozott létre 17,5 milliárd forint befektetéssel és ezzel 138 új munkahelyet teremtett. Még 2020-ban a kínai CMC, egy gépipar külkereskedelmi csoport Kaposváron 100 megawatt teljesítményű naperőmű-programba fektetett be, amely már el is kezdett áramot termelni. Szintén idén októberben hivatalosan megindult a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítésével kapcsolatos program. Chen Xin szerint a kínai befektetések bizonyítják, hogy a kínai-magyar kétoldalú gazdasági viszony szépen fejlődik, és mindkét ország valós érdekét szolgálja. A magyarországi kínai befektetési projektekről Chen Xin elmondta: „Kína Magyarországra irányuló befektetései néhány különlegességgel rendelkeznek. Elsősorban alkalmazkodnak az európai zöld fejlődési szemlélethez. Erre példa az új energiai területtel kapcsolatos befektetésünk a naperőmű létrehozásába. Másodszor, a befektetési programjainkon keresztül hajtóerőt jelentünk a magyar gazdaság számára, vagyis a kínai befektetések nem csupán a magyar piacot célozzák, hanem új technikát, technológiát is hozunk Magyarországra. Harmadszor, az infrastrukturális projektbe való befektetés nem csak különböző létesítmények megépítését jelenti, hanem például a projekt mentén fekvő területek gazdasági és társadalmi fejlődését is szolgálja, ami végsősoron sokkal nagyobb nyereséget jelent a piaci profitnál.”

Manapság akár multilaterális, akár kétoldalú kapcsolatokról van szó, megkerülhetetlen tényező a COVID-19 világjárvány. Chen Xin úgy vélte, hogy Kína és Magyarország a tényleges helyzet igényei alapján hajtotta végre a járvány megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködéseit. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „A járvány kitörésekor Magyarország lehetősége szerint járványmegelőzési anyagokat adományozott Kínának. Magyarország Európából az elsők között nyújtott segítséget nekünk. Később, amikor Európában is terjedni kezdett a vírus, Kína nagy mennyiségben juttatott járványmegelőzési anyagokat Magyarország számára. Mivel Magyarország földrajzi fekvése miatt, áruforgalmi transzfer szerepet is játszik a térségben, ezért több kínai gyártású termék jutott Magyarországon keresztül más európai országokba is. Ez a régióban nagyban hozzájárult a járvány visszaszorításához.”

A világjárvány rendkívüli módon megnehezíti a nemzetközi áruszállítást, különösen befolyásolja a hagyományos tengeri szállítást. A Kína és Magyarország között évek óta működő „kínai vasúti expressz” nevű áruszállító vasútvonalaknak köszönhetően kínai áruk, köztük egészségügyi cikkek is rendszeresen érkeznek Magyarországra, Európába. A nagy forgalom miatt a két ország közötti áruszállító légi járatok száma is megnőtt.

December 12-én a közép-kínai Henan (Honan) tartomány székhelyén Zhengzhou (Csengcsou) város repülőtérén leszállt a magyar kormány első áruszállító repülőgépe. Autóalkatrészeket, COVID-19 gyors teszt készleteket szállított Magyarországra. A Zhengzhou Hírlap szerint Pesti Máté, magyar nagykövet is jelen volt a repülőtéren. A COVID-19 járvány kitörése után Magyarország 185 külön légi járattal szállított egészségügyi eszközöket, köztük maszkokat, lélegeztető gépeket, védőfelszereléseket, fecskendőket, vakcinát. A zhengzhoui repülőteret üzemeltető vállalat szerint heti 4-ről 8-ra emelkedik a Zhengzhou és Budapest közötti járatok száma. Ez azt jelenti, hogy hetente akár 1200 tonna áru szállítására lesznek képesek.

A COVID-19 járvány megfékezésének eddig ismert leghatékonyabb fegyvere a vakcina. A magyar kormány hivatalos koronavirus.gov.hu oldalán közzé tett jelentése szerint 2021 februárja és novembere között 5,2 millió adag kínai fejlesztésű Sinopharm vakcina érkezett Magyarországra és továbbiak várhatók. Még szeptemberben Menczer Tamás, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a két ország közötti együttműködési szándéknyilatkozat szerint a Sinopharm vakcinát Magyarországon, egy Debrecenben létrehozandó üzemben is gyártani fogják 10 hónapon belül. Chen Xin szerint a kínai fejlesztésű vakcina gyártása emelni fogja Magyarország regionális befolyását.

„A kínai vakcinafejlesztő cég Magyarországon gyártóüzemet hoz létre, ami Magyarország számára új lehetőséget jelent. Természetesen a vakcinához jutás tekintetében a helyzet sokkal könnyebb és egyszerűbb lesz. Sőt, a vakcina gyártásával nemcsak a magyarországi igényeket tudják majd kielégíteni, hanem a szomszédos országok számára is exportálhatnak. Ez megerősítheti Magyarország regionális befolyását.”- mondta a kínai szakértő.

Ez volt a Dr. Chen Xinnel, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével készült interjúnk első része. A második részben a Kína—KKE Intézetet mutatjuk be.