A KKE-országok kutatásainak integrálása, mint nemzetközi tudományos együttműködés

Interjú Dr. Chen Xinnel, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével, egyben a Kína-KKE Intézet ügyvezető igazgatójával (2. rész)

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) Európai Tanulmányok Intézete 2017-ben Budapesten létrehozta az agytrösztként működő Kína-Kelet-Közép Európa Intézetet (Kína-KKE Intézet, amely immár több mint 4 éve működik. A négy év során az intézet számos eredményt ért el a kínai és kelet-közép-európai országok kutatói közötti tudományos tapasztalatcserében, valamint különböző szakmai rendezvények rendezésében, s néhány színvonalas kiadványt is sikerült megjelentetnie.

Dr. Chen Xin, a CASS Európai Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese, egyben a Kína—Kelet-Közép-Európa Intézet ügyvezető elnöke munkájukról a következőket mondta: „Meghívjuk a KKE-országok kutatóit, hogy az adott országról tanulmányokat írjanak. A kutatási megközelítésük eredeti, s rajtunk keresztül jobban megmutathatják országukat a nemzetközi tudományos köröknek. Az intézetünk munkája különleges. A KKE- kutatók angol nyelven írnak, így a közös nyelv elősegíti a megértést. A KKE országokra vonatkozó ++Heti tájékoztatónk++ pedig jobban elősegíti a KKE-országok megismerését, s ezért különös értéket hordoz.”

Az intézet honlapján rendszeresen megjelenő társadalomtudományi rovaton keresztül a különböző országok kutatói is jobban megismerhetik a KKE-országok aktuális helyzetét a kutatók szemszögéből. Erre az érintettek nagy figyelmet fordítanak, amit tanúsít, hogy az intézet számos e-mailt kap például nyugat-európai országokból, Berlinből, Párizsból. Egyes egyetemi hallgatók, akik szakdolgozatukat írják, rendszeresen olvassák az Intézet tájékoztatóját. Ők többször kifejezték elégedettségüket az internetes kiadvánnyal kapcsolatban. A KKE-országokról szóló heti tájékoztató hozzájárul a KKE országok jobb megismeréséhez, valamint a különböző országok kutatói közötti eszmecseréhez.

Chen Xin arról is beszámolt, hogy nemcsak egyetemek, hanem egyes agytröszt jellegű szervezetek is elismerik az intézet munkáját, köztük osztrák és német intézmények.

„Németországban van egy kutatóintézet, amely a kelet-európai és a dél-európai országokat kutatja, s amelynek az igazgatója ez év nyarán Kínában járt. Felkereste a CASS Európai Tanulmányok Intézetét és nagyra értékelte a Kína-KKE Intézet munkáját, kiemelve, hogy nagyon alapos munkát végez és egy jó platformot hozott létre az érintett nemzetközi kutatóknak.”- mondta a kínai szakértő.

2019-ben az intézet által elvégezett kutatási program egy nemzetközi szláv kutatási szervezet részéről nemzetközi elismerést kapott.

A kelet-közép-európai országokra jellemző a sokszínűség és a különböző nyelvhasználat. A különböző országok társadalomkutatással foglalkozó intézményeinek is vannak angol nyelvű kiadványai. Ugyanakkor hiányzott egy platform, amely összegyűjti, vagy nyilvánosságra hozza a különböző országokban született legfrissebb kutatási eredményeket akár politikai, gazdasági, társadalmi, vagy diplomáciai területen. Egy kutató számára nem lenne könnyű feladat egyszerre több országban is kutatni. Ilyen helyzetben elsőként egy-egy ország sajtóját, vagy a kutató szervezetek honlapját keresi fel. A KKE-országok heti tájékoztatója megpróbálja összegyűjteni a kutatási eredményeket különböző forrásokból az adott országokból és ezeket közzé is teszi.

Ha megnyitjuk a Kína—KKE-országok Intézet angol nyelvű honlapját, egy szakmai tudományos kutatási célú weboldal jelenik meg. A „Hírek és események”, a „Szakdolgozatok”, a „KKE országok heti tájékoztatója” nevű rovatok közül lehet választani. Azok az európai kutatók, akik Kínát, vagy KKE-országokat tanulmányozzák, az oldalon könnyen megtalálhatják a nekik szükséges információkat. Az intézet még kiadja a „Kínai Szemle” (China Watch) című szakfolyóiratot is papír alapon és digitálisan.

A COVID-19 járvány miatt az utóbbi két évében a tudományos eseményeket inkább online módon tartották. Rendszeresen meghívnak kínai és európai kutatókat, hogy online előadásokat tartsanak. Decemberben például előadást hallgathattak a szegénység mérséklésének kínai eredményeiről és a kínai e-pénzről. Online szemináriumokat is gyakran szervez az intézet. Szintén decemberben az intézet a kínai-európai politikai helyzetről, valamint a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tartottak szemináriumot, amelyen kínai, lengyel és szlovén kutatók is részt vettek.

A kínai gazdaság gyors fejlődésével párhuzamosan az oktatási és kutatási tevékenység, benne a társadalomkutatási terület is sokat fejlődött. Korábban Kínában a kelet- és közép-európai országokat érintően inkább csak azok nyelvét oktatták. Az utóbbi években kutatások is megjelennek ezekről az országokról, több egyetemen létrehoztak a KKE-országokat kutató csoportokat és több kutatóintézetet is. Például a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémián működik már egy a Visegrádi 4-eket kutató intézet is. A Kína—KKE-országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésével, a kínai kutatók körében is megnövekedett az érdeklődés a térség iránt.

A Kína—KKE Intézetnek a népszerű kínai közösségi médiában, a WeChaten is működik egy hivatalos oldala. Az intézet honlapján kiadott Heti tájékoztatót is rendszerint lefordítják kínaira, s közzé teszik a WeChat oldalukon. A WeChat népszerűsége miatt az itt megjelenő cikkek gyorsabban eljutnak a szakmai közönséghez. A frissebb és bőségesebb információkhoz természetesen inkább az intézet honlapján juthatnak az érdeklődők, ahol elolvashatják az eredeti angol nyelvű írásokat.

Chen Xin, a Kína—KKE Intézet wechates oldaláról elmondta: „Az intézet wechates oldala Kínában már a KKE-országokkal kapcsolatos politikai, gazdasági, diplomáciai információk megszerzésének az egyik legtekintélyesebb szakmai forrásává vált. Az intézet oldalát kínai kutatók, valamint az érintett országokról érdeklődők is követik, például vállalkozók és üzletemberek, vagy a kulturális kapcsolatokkal foglalkozók, sőt az adott országok kultúrájára, vagy történelmére kíváncsi átlagemberek is. Az oldalon keresztül Kínában terjesztjük a KKE-országokkal kapcsolatos tudnivalókat, hozzájárulunk a térség alaposabb megismertetéséhez a kínaiak körében.”

Dr. Chen Xin szerint az eddigi négyéves munkának köszönhetően, az intézet már elismert a KKE-régió kutatásában, létrehozta a regionális kutatási hálózatot a térségben, ugyanakkor előmozdította a kínai, a KKE-országokbeli és a nyugat-európai kutatók közötti eszmecserét is. Az intézet jövőbeli fejlődésről szólva kifejezte reményét, hogy az intézet továbbra is előmozdíthatja az KKE-országokat érintő nemzetközi kutatásokat, mind Kínában, mind Európában.