A tavaszünnep elmaradhatatlan képei

Amikor a kínai holdújévhez kapcsolódó tavaszünnep beköszönte előtt az emberek felfüggesztik a piros lampionokat az épületek, lakások bejáratainál, a tavaszünnephez kapcsolódó szimbólumokat, képeket, nyomatokat helyeznek el a falon, máris érezhetővé válik az ünnepi hangulat. Ezek a tárgyak nemcsak díszítik a kínaiak otthonát és színesítik az életüket, hanem a kínai kultúra és történelem lenyomatai is egyben. Kínai kutatók a tavaszünnepi képeket a „kínai népi folklór enciklopédiájának” is nevezik.„A tavaszünnepi képek alakulásának története a kínai emberek társadalmi fejlődésének és életük változásának is a története. A tavaszünnepi képek rögzítették a régi népszokásokat, néphagyományokat és az emberek életét. Vajon miért maradtak több száz éven át népszerűek? „Talán azért, mert ezek a képek kifejezik az emberek igazság, jóság és szépség iránti vágyakozását. Az általuk kifejezett üzenetek valóságosak, az ábrázolt történeteik jóságosak, a rajzolt figurák szépek” - fogalmazott Zhang Yunxiang (Csang Jün-hsziang), kínai népművészeti grafikus.

Zhang Yunxiang 1967-ben született a Shandong (Santung) tartománybeli Weifang (Vejfang) városban. Édesapja, Zhang Dianying (Csang Tien-jing), a weifangi fametszetes nyomatú tavaszünnepi képek mestere, a nemzet A-kategóriás népművésze. Zhang Yunxiang édesapja hatására már gyermekkorában beleszeretett a tavaszünnepi képek készítésébe. 14 évesen már vésővel megfaragta első tavaszünnepi alkotását, s ma már a weifangi Yangjiafu (Jangcsiafu) stílusú fametszetes tavaszünnepi képek legismertebb tervezője.

Kínában régi hagyománya van a fametszet készítésének, s az így készült tavaszünnepi képek története is több mint ezer éves. A fametszetes nyomatú tavaszünnepi kép műfaját 2008. június 7-én felvették az országos szintű szellemi kulturális örökség listájára. A weifangi Yangjiafu már régóta a tavaszünnepi képek ismert gyártó helye. Zhang Yunxiang a Weifang Yangjiafu stílusú tavaszünnepi képek különlegességéről elmondta: „A Weifang tavaszünnepi képek jellegzetessége az, hogy a kép telt, az üres hely kevés rajta, a színek lágyak, a rajzvonalak vékonyak és simák. Én magam mintegy 7-8 száz tavaszünnepi fadúcot készítettem. Közülük a >>Kínai ünnepek<< című több mint 300 darabból áll, rajta több mint 600 emberi alak található. Később a >>24 évszakjelző<< című közös tavaszünnepi képet összesen körülbelül 7-8 száz fadúccal nyomtattuk.”

Régen a tavaszünnep idején minden kínai család legkevesebb egy tavaszünnepi képet kiragasztott, nagyon népszerű volt. Mégha ma már nem is nélkülözhetetlen tavaszünnepi dekoráció, Zhang Yunxiang kitart amellett, hogy újra népszerűsíteni kell a hagyományos tavaszünnepi képeket az emberek körében. Zhang mester ennek érdekében egy új ötlettel is előállt. Neveztesen, hogy okostelefonok alkalmazásaihoz emojikat készít a hagyományos tavaszünnepi képes figurákból. Zhang Yunxiang szerint manapság mindenki a mobiltelefonját bújja, különösen amikor a tavaszünnepi hosszú szabadság idején sok a szabadideje. Zhang szerint a tavaszünnepi képes emojik biztosan emlékeztetik majd az embereket a gyermekkoruk tavaszünnepi hangulatára. Úgy véli, ha ez beválik, akkor a képek népszerűsége is biztosan növekedhet.

A Zhang Yunxiang ötletét nagyon támogatta az édesapja, Zhang Dianying, aki szerint az emojik nagyon kedveltek, s úgy vélte, hogy a hagyományos tavaszünnepi képekből sok mintát, figurát lehet találni hozzájuk. Az apa nemcsak bíztatja és segíti a fiát munkájában, hanem közös alkotás is fűződik a nevükhöz. Ők készítették el a „Parasztok vidámsága” nevű óriás méretű tavaszünnepi képet, amely az ókori kínai parasztok négy évszakos munkájáról, ünnepléséről, szabadidejéről és szokásairól szól. A hatalmas tavaszünnepi kép több mint ezer emberi alakot, 98 jelenetet tartalmaz. A 10 éven át készült kép teljes hossza 32 méter és 531 darab fadúcra volt szükség a nyomtatásához. Az ilyenformán nyomtatott kép méretét tekintve nemzetközi viszonylatban és Kínában is rekord. 2008-ban ez az óriás méretű alkotás a kínai falusi népművészeti kiállításon a „csodálatos mű” díjat nyerte.

Zhang Yunxiang két fiatal tanítványának adta át a tavaszünnepi emojik tervezésének feladatát. A két ifjú tervező nem csak mindennapi használói a számítógépeknek, de jobban is tudják, amilyen stílus lehet igazán vonzó a mai fiatalok számára. A tervek első változatával azonban Zhang nem volt elégedett. A két fiatal tervező animációs stílust alkalmazva jelenítette meg a tavaszünnepi képi figurákat. Zhang Yunxiang eredeti célja az, hogy az új csatornán és formán keresztül a hagyományos művészetet népszerűsítsék. Ezért Zhang két tanítványát elvitte a szülőfalujába, ahol felkeresték az édesapját is. A művészek három generációja e régi faluban ihletet keresve megnéztek számos hagyományos tavaszünnepi képet. Zhang Yunxiang az utazás során a tanítványainak elmondta: „A hagyományos Weifang tavaszünnepi képnek 7 fő témája van. Az istenfigurák, a szép nők, a gyermekek, a népszokások, az operák történetei, a csodálatos állatok, a virágok és a madarak, valamint a társadalmi arculat. Majdnem minden kép egy-egy történetet mesél, miközben kifejez egy különös kívánságot. A hagyományos tavaszünnepi kép számos szerencsét kifejező motívumot tartalmaz. Például a fás bazsarózsa a gazdagságra utal, az őszibarack pedig a hosszú életre. Ennek a tavaszünnepi képnek a címe: >>Sikerüljön megszerezni az első helyet a háromszintű vizsgán<<, a három szint a xieyuan (hsziejüan), a huiyuan (hujjüan) és a zhuangjuan (csuangjüan). A kép azt kívánja, hogy mindhárom vizsga sikeres legyen. Minden egyes tavaszünnepi képnek van egy jelentése, hogy ösztönözze az embereket. S mégha a címét nem is látják, az emberek a képre tekintve már tudják, hogy melyen kívánságot fejezi ki. Ezért amikor a hagyományos művészetet átörökítjük, jól kell értenünk a régi motívumok jelentését. A tavaszünnepi kép ugyanis egyfajta népi kultúra, népművészet.”

Zhang Yunxiang irányításával végül a két fiatal tanítvány számítógépén megszerkesztette a tavaszünnepi képek ihlette új emoji sorozatát. Elnevezése: „Sok szerencsét!” lett. A háromgenerációs csoport tehát a hagyományos népművészet kortárs formába történő adaptálásával elvégezte a tavaszünnepi képek egyfajta átörökítését.