Még az idén végleges formát ölt a kínai űrállomás

Április középén visszatér a Shenzhou-13 (Sencsou) űrszonda három fős legénysége a kínai űrállomásról. Jelenleg a Tianhe (Tienho) nevű központi modul van az űrpályán, 2022-ben azonban még további két laboratórium modullal összekapcsolódva végső formát ölt a Tiangong (Tienkung) nevű kínai űrállomás.

Zhou Jianping (Csou Csien-ping), a Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa, és a kínai emberszállító űrhajózási program vezető tervezője idén márciusban beszámolt az év várható kapcsolódó teendőiről: „Egymást követően felbocsátunk két laboratórium modult, két emberszállító űrszondát, két áruszállító űrszondát, továbbá hat kínai űrhajóst küldünk a kínai űrállomásra. A Shenzhou-14 személyzete az űrbéli tartózkodása idején két laboratórium modult fogad. Az űrhajósok feladata az, hogy a laboratórium dokkolását a központi modullal és az áthelyezést ellenőrizzék, illetve szükség estén irányítsák azt. Ezen kívül a dokkolás után sok berendezés beállításának feladata is rájuk hárul. A Shenzhou-15 személyzete még az év vége előtt megérkezik a kínai űrállomásra, és személyesen is találkozik az űrben a Shenzhou-14 legénységével.”

2022 végéig a két laboratórium modul, a Wentian (Ventien) és Mengtian (Mengtien) össze fog kapcsolódni a központi modullal, így teljes mértékben kialakul a „Tiankong” nevű kínai űrállomás.

A Tianhe központi modul később főleg szállási funkciót tölt majd be, de bizonyos laboratóriumi szerepet is el tud látni. Van egy raktár része és dokkolhat a Tianzhou (Tiencsou) nevű áruszállító robotűrhajóval. Az űrállomás központi irányítását szintén a központi modul kontrollálja. Az űrhajósok űrsétájuk megtételére ugyancsak a központi modulból indulnak. Az űrállomás robotkarát szintén a központi modulra szerelték. A Tianhe központi modulnak még négy nagy hatékonyságú Hall-hatású toló motorja van. A hagyományos hatású motorokhoz képest a Hall-hatású toló motor kisebb és hosszabb időn át képes dolgozni. Tavaly szeptemberben már működésben tesztelték. Az igényeknek megfelelően a kínai űrállomást lehet majd bővíteni. A Tianhe központi modulra további modulok is dokkolhatnak.

A kínai űrállomás tervét pontosan 30 évvel ezelőtt, 1992-ben dolgozták ki, az úgynevezett „három szakaszú emberszállító űrhajózási programban”. A terv első lépése az volt, hogy Kína önállóan saját tajkonautát küld a földközeli űrpályára. 2003 októberében a Shenzhou-5 űrhajóval repült Yang Liwei (Jang Li-vej). A második szakasz azt célozta meg, hogy az űrhajósok képesek legyenek űrsétát végrehajtani. 2008-ban a Shenzhou-7 legénységének tagja, Zhai Zhigang (Csaj Cse-kang) teljesítette ezt a feladatot. Kína még két tesztjellegű űrállomást is felbocsátott 2020 előtt. 2021 áprilisától kezdve végrehajtotta a terv harmadik szakaszát. Sikeresen felbocsátotta a Tianhe nevű központi modult, amely amely eddig már két körben fogadott űrhajósokat: a Shenzhou-12 és a Shenzhou-13 legénységét, eddig összesen 6 kínai tajkonautát. A Shenzhou-12 legénysége három hónapon át tartózkodott az űrben, míg a Shenzhou-13 űrhajósai hat hónapot töltenek a Tianhe központi modulban. Hat hónap nemzetközi viszonylatban egy átlagidőtartam, amennyit egy űrhajós tartózkodik az űrállomáson. A Shenzhou-13 legénységének sikerül ezt a kritériumot teljesíteni, ami azt is jelenti, hogy a Tianhe központi modul megfelel az űrállomás ilyen jellegű követelményeinek is. A Shenzhou-13 legénysége az űrállomásban egy sor tudományos kísérletet végzett, továbbá kétszer is „űrbéli tanórát” tartott a földi iskolás diákoknak,. Ezeket a China Media Group (CMG) élőben közvetítette. Két űrsétát is végrehajtottak. Wang Yaping (Vang Ja-ping) lett az első kínai női űrhajós, aki űrsétában részt vett. Szintén ő tartja a kínai űrhajósok űrbeli tartózkodási idejének rekordját. Wang 2013-ban a Shenzhou-10 legénységének tagjaként 15 napot töltött az űrben. Másodszor a Shenzhou-13 küldetése során csaknem 6 hónapot. Ő a Tiankong elnevezésű űrbéli tanórák tanára. Az első ilyet 2013-ban tartotta.

A Tiangong űrbéli tanterem és tanítási óra már Kína-szerte jól ismert esemény. A kínai diákok és az űrkutatás iránt rajongók vagy megnézték a CMG élő közvetítését, vagy letöltötték az interneten fent lévő videót. Az űrtudományt népszerűsítő program sok kínai gyerek számára volt vonzó alkalom, felkeltette bennük az űrkutatás iránti érdeklődést.

Természetesen a kínai űrállomásban sok csúcs-technikai kísérletet is tartanak majd, különösen a két laboratórium modul dokkolása után. Kína szintén meghirdetett nemzetközi együttműködésben tervezett kísérletekre vonatkozó pályázatokat. Zhang Shuangnan (Csang Suang-nan), a kínai emberszállító űrprogram tanácsadója, a Kínai Tudományos Akadémia Részecskefizikai Intézetének kutatója európai partnereivel együtt egy pályázatot nyújtott be az űrállomáshoz. Erről szólva elmondta: „A csoportunk együttműködő európai tudósokkal együtt az ENSZ Világűrbizottságán keresztül nyújtotta be a pályázatunkat, amelyet megvizsgáltak és engedélyezték, hogy a kínai űrállomásban elhelyezhessük tesztkészülékünket. Jelenleg maga a készülék még a kifejlesztés folyamatában van. Várhatóan 2024-ben vagy 2025-ban juthat az űrállomásra.”

A CMG jelentése szerint már nyilvánosságra hozták a kínai űrállomáson végrehajtani tervezett csoportos nemzetközi együttműködési kísérletek első listáját, amely 17 országból 23 kutatóintézetet érint.

Zhou Jianping a kínai űrállomás nemzetközi tudományos együttműködéséről így beszélt: „A kínai űrállomás az egész világ tudományos kutatói előtt megnyitja kapuját, hogy egy különleges körülmények között működő, magas minőségű tudománykutatási platformmá váljon. Kutatási irányuk az űrbeli életet, a biológiát, az anyagtudományt, a fizikát és a csillagászatot is érinti. Sok-sok tudományos kísérletet végezhetnek el az űrállomásban. Bízom benne, hogy kiváló eredmények születnek majd, amelyekre érdemes várniuk a tudósoknak.”

Zhang Shuangnan, a kínai emberszállító űrprogram tanácsadója korábban egy kínai szakmai folyóiratnak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a kínai űrállomás kutatásai mellett szintén tesztelni fogja az űrutazás lehetőségét más emberek számára, támogatva Kína űrkutatási céljait. Az űrutazáshoz azonban mindenekelőtt biztosítani kell a biztonságos űrbeli életet, tartózkodást.