 A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium 1995-ben a Henan tartományban levő Zhenping megyének a kitüntető "A jáde hazája" címet adományozta. Ha a jáde hazája Kínában van, a fővárosának is valahol itt kell lennie. Így is van. Henantól északkeletre, Liaoning tartomány mandzsu autonóm megyéjében található Xiuyan a jáde fővárosának nevezi magát. Enyhén szólva nem jogtalanul. Az adatok magukért beszélnek. Több mint 3 millió tonna jádét lehet még az itteni, egyébként már évezredek óta használatos lelőhelyekből kinyerni. Számítások szerint ez a világ becsült készletének 60%-át jelenti. 1000 feldolgozó műhelyt látnak innen el jádéval és a világ legrégebbi megmunkált jádéját is itteni mesterek készítették valamikor 10 ezer évvel ezelőtt. Ha már a jáde fővárosáról van szó, a legrégebbi jáde xiuyani, akkor vajon a valaha fellelt legnagyobb jáde is itteni? Mondhatnánk, természetesen. 1960-ban találták, az 5,5 méter hosszú, 4,5 méter széles és 2,5 méter magas jáde több mint 260 tonnát nyomott, nyolcszor annyit mint az a Burmából származó kő amelyik a "Jáde király" nevet viselte.
A bányászat azonban csak az első lépés, a megmunkálás ugyanolyan
fontos a jáde értékében, mint maga a kő. Az 1960-ban megtalált xiuyani hatalmas kőből például a világ legnagyobb jáde-Buddháját faragták ki. Most Anshanban található, és bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is. De miért éppen Buddha-szobornak faragták ki a 260 tonnás jádét? Az egyik, ha nem a legközkedveltebb témája a jádefaragóknak a Buddha-ábrázolás. Ugyanis önmagában a nagypocakos Buddha, valamint maga a jáde is a szerencsét, a boldog életet jelképezi, és segít az embereknek a nyugodt, hosszú élet elérésében. Egy jáde-Buddha tehát még inkább ugyanezeknek a jelképe.
A jádevésés, és még inkább a jáde feldolgozása a buddhizmus megjelenésénél sokkal régebb időkre nyúlik vissza Kína történetében. Több centruma is van a jádevésésnek. Nem csoda, hogy ezek közül az egyik Liaoning tartományban található.
Már 7000 évvel ezelőttről is találtak olyan jádekövet, amiről biztosan állítható, hogy nem használati tárgyként, hanem szimbolikus jelentősége miatt használták. Ezeknek a megmunkált jádeköveknek ceremóniáknál, vallási rituáléknál volt fontos szerepük. Aztán még sokáig a jáde volt a legértékesebb kő, amit Kínában az emberek ékszerként használtak, de néha még az aranynál is értékesebb volt.
|
