A négy fajta faragványok főleg a lakóházakat, a nemzetségi (családi) emlékpalotákat, a templomokat és a kolostorokat, a parkok épületeit, valamint az ódon stílusú bútorokat, spanyolfalakat, kínai ecsettartókat, gyümölcstartó-edényeket díszítik. A huizhoui faragóművészet a X. századik nyúlik vissza, a 1368 és 1911 között urakodott Ming és Qing-dinasztia idején volt a virágkora.

A téglafaragás lényege a következő: egy különleges eljárással kiégetett szürke színű téglán sík-, vagy domborműveket, vagy három dimenziós műveket vésnek. Az ábrázolás tárgyai lehetnek virágok, sárkányok, tigrisek, oroszlánok, természeti tájak, színdarabok főhősei. Ezek mind folklórhangulatot árasztanak.

A téglafaragványok különösen a dísztornyokat, a díszkapukat, a kapukeretet, az épületek homlokát, az épületek ereszeit és tetejét dekorálják, ami emelheti az épületek méltóságát és szépségét. Korábban a tégrafaragás egyszerűbb volt. Később a meggazdagodott kereskedők luxus életre törekedtek, ami elősegítette a faragás apróbbá, finomabbá és művészibbé tételét. Emellett kialakult több réteges faragás is. Egy 30 centiméter széles, 4 centiméter vastagságú téglán több réteges igen bonyolult mintákat véshetnek, amelyek pagodát, pavilont, fákat, hegyet, folyót, emberi figurákat, állatokat, virágokat és más dísznövényeket ábrázolnak. Minden réteg mintája rendben, szépen láthatóak. Ez a faragóművészek magas mesterségbeli tudását mutatja. A Huizhou körzet múzeumában őriznek egy tűzhely Urat ábrázoló téglafaragványt is. A mintája egy sisakos, páncélos istent ábrázol, kezében karddal. Feljegyzések szerint a tégla mintázása mintegy 1200 munkanapot vett igénybe.

A kőfaragványok főképpen a templomok, a lakóházak oszlopait, falait, a díszkapukat, a temetők épületeit díszítik. A faragásra használt anyag a helyben bányászott fekete, illetve barna színű kő. A faragás módja kínai régi stílust képvisel. A faragványok témái közt állatfigurákat, növényeket, kalligráfiai alkotásokat, és más mintákat találni. Huizhou körzetben a Wu nemzetségi emlékpalotában egy 9 kődarabból álló faragványcsoport látható, amely életszerűen ábrázol fenyőfákat, sziklákat, patakot, réteket és 100 eltérő külsejű őzet.

Ebben a körzetben elég fejlett az erdőgazdaság, amely a legtöbb alapanyagot biztosította és biztosítja a faragáshoz. Ezért a négy műfaj közül a fafaragás lett a legjelentősebb. A történelem során sok kiváló fafaragvány marad ránk. A fafaragványok díszítik az épületek fedélszerkezetét, oszlopait, ablakjait, a spanyolfalakat, a bútorokat, az ágyakat, az asztalokat, az íróeszközöket. A faragványok témái közt a szerencsét és boldogságot szimbolizáló minták, vallási szereplők, színdarabok főhősei, természeti szépségek, virágok, díszhalak, folklórelemek, és a társadalmi élet eseményei találhatók.

Huizhou körzet gazdag bambuszban. Az emberek sok mintát, neves emberek kalligráfiai alkotásait és verseit, nevezetességeket, műemlékeket, a mítosz- és mesevilág szereplóit, virágokat és növényeket faragnak bambuszdarabokra, amelyek dísztárgyakként szerepelnek a mindennapi életben.

Az érintetlen Xidi és a Hongcun faluban őrzik a legtöbb faragványt. Ezért huizhoui faragástörténeti múzeumként emlegetik ezt a két falut, amelyeket az ENSZ UNESCO szervezete már a világörökségek listájára is felvett.