Pekingben most sorra lebontják a belvárosban található régi alacsony téglaépületeket, csak a kulturális szempontból érdekes, vagy stílusában egy bizonyos időszakot képviselő épületeket hagynak meg. Adásunk "Társadalmi élet" című rovatában többször szerepelt a körben téglafallal zárt udvar, a "siheyuan". Ezeket, ha jó állapotban vannak, meghagyják az idegenforgalom miatt, hadd lássa mindenki, milyen volt a régi jómódú kínai emberek lakóhelye.
A régi udvar két kapuszárnyán rendszerint egy-egy teljes díszöltözetben levő tábornok képe található. Őket kapuőrző istennek nevezik.
Kik voltak ők? Miért festették őket a kapuszárnyra?
A történet a VII. századra nyúlik vissza. A Tang-dinasztia elején Li Shimin császárt állandóan lidércnyomás zavarta. Ez nem volt véletlen, hiszen gyakorlatilag ő volt a dinasztiaalapító, számtalan csatát vezetett a dinasztia megszilárdítása érdekében. Az évtizedes csatározások emberek millióinak halálát okozták. Álmában ördögformát öltve ezeknek az általa megölt ellenségeknek, ártatlan lakosoknak a lelkei jelentek meg, és ébresztették fel. Elrendelte hát a császár, hogy a palota bejáratánál olyan nagyhírű tábornok adjanak fegyveres őrséget, mint Ördögűző Qin Qiong, és Hegyelmozdító Yuzhi Gong. Lett is hatása, aznap éjjel nyugodtan aludt a császár. Állítólag annyira bátor volt a két tábornok, hogy még az ördögök sem mertek a közelükbe kerülni. Csakhogy ez nem mehetett így a végtelenségig, a tábornokoknak is pihenniük kellett. A császár gondolt egyet: ha az ördögök félnek tőlük, fessék rá a kapuszárnyra képmásukat. Így is történt. Attól fogva nyugodt álmot aludt a császár. Az utókor pedig átvette ezt a módszert, hagyományt csinált belőle. Mint ördögűzők, minden új épület kapujára ráfestették a két tábornok képmását, hogy az ördögök ne zavarják az épület urát, családját.
Eleinte, a Tang-dinasztiában a lakosok nem merték a két tábornok képmását kapujukra festeni, hanem az előző dinasztia bátor embereit festették fel. Például a Három Királyság korából Zhao Yunt és Ma Chaot, Shu Királyság tábornokait, vagy a Hadakozó Fejedelemségek korából Sun Bint és Pang Juan. Életükben ellenségek voltak, most pedig őrséget álltak egymás mellett a lakosok nyugalmáért. A későbbiek folyamán nem létező hősök is rákerültek a kapukra, pl. a "Vízparti történet" című regényben szereplő figurák, mint a két testvér, Xie Zhen és Xie Bao.
Nagyon érdekes, például Miyunben, Peking egyik peremvárosában a helyi lakosok Yang Zongbaot és Mu Guiyinget, Yang feleségét festették a kapura, állítólag azért, mert itt volt korábban a Song-dinasztia végvára a Liao királyság ellen. A Yang család leszármazottjai nemzedékről nemzedékre örökölték a marsalli tisztséget.
És mi legyen a hátsó ajtóval? Ott rendszerint Wei Zheng, a Tang-dinasztia korának kancellárja állt. Civil tisztségviselő ugyan, de gerinces ember volt egész életében. Mindenki, így állítólag még az ördögök is tisztelték őt. Aztán Zhong Kui következett, a nép szerint ő hivatalból volt ördögűző. Logikus, hogy ő került a hátsó ajtóra.
Meg kell említeni, hogy nemcsak haditettekkel büszkélkedő hősök, a Jövedelemhozó Isten, vagy a Gyerekáldó Isten is sűrűn szerepeltek a kapukon.
|