Nie Ert Tian Han vezette be a forradalmi zeneszerzés és filmgyártás berkeibe.

Első közös munkájuk Az anyaság fénye című film Bányanyitás című betétdala volt 1933-ban.

Második közös alkotásuk a Barack- és szilvalopás című film Ballagási dal című főcímdala volt 1934-ben.

A Barack- és szilvalopás egy egyenes jellemű, szakközépiskolában végzett fiatal értelmiségi történetét meséli el, ahogy az a munka világába megérkezvén eleinte elutasítja a társadalom romlottságát, de végül a bűnös társadalom bekebelezi, és nyomorulttá teszi.

A Ballagási dal tükrözi az akkori fiatalok gondolkodását, az antiimperalizmust és felhívja a diákokat a felelősségteljes részvételre a világ jobbá tételében.

A filmben először a fiú és lány főszereplők ballagási ünnepségén csendül fel ez a mű, ami még inkább kidomborítja a jövőbe vetett remények jelentőségét.

De amikor a férfi főszereplőt, Tao Jianpinget gyilkosság bűntettében halálra ítélik, és korábbi iskolájának igazgatója a földre ejti ballagásán készült fényképét, felrémlett benne a pisztolylövés hangja, és visszaemlékezett a ballagási dalra:

„Ma barack- és szilvavirág illatúak vagyunk, holnap pedig a társadalom tartóoszlopai leszünk."

A Barack- és szilvalopás az első olyan film, amelyet a Kínai Kommunista Párt által alapított filmvállalat készített.

Nie Er ebben az évben, 1934-ben alkotta meg a Nagy út című film A nagy út dala című betétdalát.

A Nagy út az első kínai film, amelynek főszereplője egy fiatal munkás volt.

A történetben szereplő fiatal munkás, Jin pajtás részt vesz a kínai hadsereg által az imperializmus elleni harchoz fontos út megépítésében, majd hősi halált hal.

A poétikus rendezőnek nevezett Sun Yu a hősiességet állította a film központi témájának.

Az Éllovas úttörő című dallal kezdődik a mű, és a fiatal munkások tömegeit láthatjuk benne, amint hősies pózban feszítenek, és dolgoznak a feudális társadalmi berendezkedés megváltoztatásán, az újabb és újabb kihívások leküzdésén.

Optimizmus árad belőlük és leolvasható arcukról az ellenség megvetése, így ábrázolja a film a fiatal munkások által megélt új proletár sorsot.

Maga a dal egy ütemes munkadal, amelyben megtestesül az elbukás lehetőségére nem is gondoló munkások vidám és eltökélt hozzáállása.

A Nagy út zenei kíséretes némafilm volt, amennyiben kizárólag a zene hangja volt hallható, a szereplők párbeszédeit feliratozták. Nie Er kezdetleges hangrögzítési technológiát alkalmazott, amikor a férfi főszereplőkkel felénekeltette művét. Az 1934-es Új nők című film egy fiatal értelmiségi tragédiájáról szól, ahogy a züllött társadalom elől végül az öngyilkosságba menekül.

Nie Er Új nők című dala a filmhez készült. A filmben miután nem sikerül megmenteni az öngyilkos főszereplőt, a munkásnők tömegeit láthatjuk a vásznon. Nie Er műve kiválóan hangsúlyozza a film mondanivalóját, az új nőiség mibenlétének a kérdését.

Nie Er életének utolsó munkája az 1934-es Fiúk és lányok a viharban című film főcímdala, az Önkéntesek indulója, valamint a Vaspaták alatti énekesnő című betétdala.

(Szerkesztette: Zhao Jing)