1998-ban a németországi Ettlingenben a fiatal zongoristák nemzetközi versenyén harmadik díjat szerzett.
2001-ben Japánban az első Sendai Nemzetközi Zenei versenyen harmadik díjat és a zsűri különdíját nyerte el.
2003-ban debütált Európában, amikor Zürichben a Tonhalle Zenekarral játszotta Beethoven 4. zongorakoncertjét, David Zinman karmester mellett.
Észak-Amerikában a 2005-2006-os szezonban debütált Beethoven koncertjével Pinchas Zukerman karmester vezetésével.
15 éves korától öt éven keresztül tanult Gary Graffmantól, Lang Lang korábbi tanárától a philadelphiai Curtis Institute of Musicban, ahol 2008-ban végzett. Egyre több koncertet adott, és gyakran helyettesített lebetegedett művészeket, nagyszerű produkciót nyújtva.
A 2006-2007-es szezonban koncertezett a New York-i Filharmonikusokkal, a houstoni, chicagói és San Franciscó-i szimfonikusokkal, a japán NHK Szimfonikusokkal Japánban, a Szentpétervári Filharmonikusokkal Hollandiában, valamint a Kínai Filharmonikusokkal Pekingben.
2007-ben Bostonban Martha Argerich legendás zongoristát helyettesítette, ahol Charles Dutoit vezényelte Csajkovszkij I. zongoraversenyét. Nagyon jó visszajelzéseket kapott.
2008 nyarán a New York-i Saratoga Előadó-művészeti Központban Liszt Ferenc bámulatosan nehéz h-moll szonátáját adta elő.
Geraldine Freedman a The Daily Gazette-ben írt kritikát az előadásról:
„Mint ahogy Liszt legtöbb zenéje, ez is nagy drámai pillanatokkal van megtűzdelve, halk, múlandó romantikus szakaszokat követően. Egy oldalnyi zene kellett ahhoz, hogy Wang teljesen át tudta magát adni a zenének érzelmileg, de amint ez megtörtént, hú… Sebessége elképesztő. Az a hangerő, amivel megszólaltatja a zongorát, éles ellentétben voltak a kotta más szakaszaival. Angyalok énekéhez hasonlított, ahogy finoman cirógatva keltette a melódiákat. A heves játék közben olykor le is csúszott a zongoraszékről. Szenvedélyes volt, de mindvégig összpontosított volt a figyelme. Nagyszerű volt, és a közönség imádta. Wangot álló ováció ünnepelte és többször visszatapsolták."
Judith White a The Saratogian című lapban így írt róla:
„Többen azt mondják, hogy zenéje a zeneszerző személyiségének más oldalait fejezi ki, és Wang tökéletesen, tomboló lelkesedéssel mutatta meg a lehető leggyengédebb, legsóvárabb síkjait a darabnak."
2009 januárjában Wang Yujia a Deutsche Grammophonnal írt alá lemezszerződést.
2009. április 15-én a YouTube Szimfonikus Zenekarral lépett fel a New York-i Carnegie Hallban. Novemberben pedig a neves zürichi Tonhallében lépett fel Liszt, Schumann és Chopin programmal.
Wang Yujia a magyar zeneszerzők közül még Ligeti György etűdjeiből is szokott játszani.
Tanáráról, a Lang Lang karrierjében is nagy szerepet játszó Gary Graffmanról Wang Yujia így beszélt:
„Már 80 éves elmúlt, de még mindig koncertezik. Graffman a nagy hagyományú orosz iskolát képviseli az oktatásban. Nem könnyű ember, de a stílust illetően fontosnak tartja, hogy minél több szabadságot adjon a diáknak, és hogy az általa alkotott, képzelettel teli zenei világba vezesse őket. Ő egy mágus."
(Írta/fordította: Zhang Lixiazi)