A számos kínai zeneszerző közül Guan Xia azzal tűnik ki, hogy műveinek célja az ember művelése mind zeneileg, mind általában.

A klasszikus zenék hallgatása természetesen csiszolja az ember általános műveltségét.

Ebből a szempontból nem számít a zeneszerző ismertsége, a zenetörténetben elfoglalt pozíciója, a művek saját jogukon megteszik a hatásukat.

Például John Milton Cage, a XX. század egyik leghíresebb amerikai avantgárd zeneszerzőt a zenetörténészek jelentősnek ítélik, és értelmezéséhez ókori kínai filozófiai munkákat emlegetnek.

Ugyanakkor legnagyobb hatású műve, a 4 perc 33 másodperc egyetlen hangot sem tartalmaz, nem is beszélhetünk zenei szépségről, ilyenformán nem sok fogódzót nyújt a művelődésre.

Guan Xia művei azonban, például olyan sorozatok zenéi, mint az 1980-as években született Körülvett erőd és a 2000-es években született Izzó szenvedélyek évei és Katonák rohama nem csak hogy szépek, de lebilincselők is.

Temetési szertartásokon manapság a korábbi halotti zene helyett Guan Xia Izzó szenvedélyek évei című művet szokták használni, amikor búcsút vesznek az elhunyttól.

Xian tartományban ismerek egy kisfőnököt, aki minden nap meghallgatta Guan Xia első szimfóniáját, ugyanis ebben szerepel az Izzó szenvedélyek évei témája, mint ahogy operájában, a Hajnali szomorúságban is.

Egy-egy téma több műfajban történő alkalmazása Guan Xia névjegyévé vált, és a közönség több műfajon keresztül is megtapasztalhatják sajátos zenei nyelvezetét.

Egyes zeneművek esetében elmondhatjuk, hogy innovatívak és fülbemászóak, de ártalmasak.

Például Michael Jackson zenéje rengeteg embert juttatott szinte sokkos állapotba a koncertjein, és a saját egészségét is tönkre tette a sok munka, mint ahogy Steve Jobs is híres volt munkamániájáról. Jackson 50, Jobs 57 évet élt.

Guan Xia műve, az Izzó szenvedélyek évei a vigaszt kereső gyászolóknak úgy ad lehetőséget a méltóságteljes szertartás lebonyolítására, hogy a fájdalom nem sérti meg az ember lelkét, a fájdalmat erővé alakítja.

Guan Xia elmondta, hogy Shanxi tartományban egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislány gyakran hallgatja A tavasz eljövetele című művét, amelynek szövegét Liu Lin írta, és ebből erőt merített.

Guan Xia a szépség mellett a testi és lelki egészséghez tett hozzájárulást is fontos célnak tekinti.

Jó példa erre a wenchuani földrengés után alkotott Földrengési léleknyugtató, az Éllovas című zongoraversenye, vagy az Isten veled, ágyasom! című szimfónia.

2012 október elején a Kínai Állami Szimfonikus Zenekar Guan Xia zenekarvezetővel Ausztriában koncertezett, és az Isten veled, ágyasom! elhangzásakor a Chu és Han háborújának történetét nem ismerő európai közönség is könnyekre fakadt a katarzistól.

Ártalmatlan, mert szimfonikus zene, amely a hagyományos szonátaformára épül.

A nyugati szimfonikus zenei felállást hagyományos kínai hangszerekkel egészítették ki.

Guan Xia mágikus realizmussal élt, amennyiben egy gyors jelmezváltással az időutazás élményét teremtik meg a színpadon.

A háromtagú szonátaforma expozíció, kidolgozás és repríz felosztása valójában nagyon hasonlít a klasszikus kínai dalok és versek szerkezetére.

Ahogy a régmúlt nagy költői, úgy a kortárs zeneszerzők is alkalmazhatják a szonátaformát.

(Írta/fordította: Zhao Jing)