2012 novemberében több más híres zenei személyiség és zenekar mellett Pekingbe látogatott Christian Thielemann német karmester és a Drezdai Szász Állami Zenekar, Michael Tilson Thomas karmester és a San Franciscói Szimfonikusok, majd nem engedhették meg maguknak, hogy elmulasszák a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivált.

Októberben a Sydneyi Szimfonikus Zenekar a Nemzeti Nagyszínház Koncerttermében másodjára adott koncertet Kínában. Ezt megelőzően Maurizio Pollini világhírű zongoraművész nyújtott lélegzetelállító produkciót, amelyben négy Beethoven concertót adott elő.

A kulturális forradalom után Kínában folyamatosan nőtt az érdeklődés a nyugati klasszikus zeneművészet iránt. 1978-ban a Sydneyi Szimfonikus Zenekar első karmestere és művészeti vezetője, Vladimir Ashkenazy, valamint a BBC és a San Franciscói Szimfonikusok együtt fényképezkedtek. Akkor mindannyiuknak ez volt az első útja Kínában. Ashkenazy 1986-ban látogatott az országba újra, azóta pedig gyakran.

Nem csak a klasszikus zenei előadások száma nőtt Kínában, de diákok tízezrei tanultak gyermekkoruktól nyugati klasszikus hangszereken. Családjaik abban reménykedtek, hogy ők lesznek a legújabb Yo-Yo Ma vagy Wang Jian, és világhíres zenekarokkal fognak majd együtt fellépni. A Kínai Zenészszövetség adatai szerint Kínában jelenleg a gyermekkorúak közül 30 millióan tanulnak zongorán, 10 millióan pedig hegedűn, a zenei felsőoktatási intézményekbe pedig évente 200 ezer diákot vesznek fel.

Kínában az utóbbi években számos világszínvonalú hangversenyterem épült. A Sydneyi Szimfonikus Zenekar turnéján október 17. és 26. között hat városi koncertteremben lépett fel, többek között a Zaha Hadid által tervezett Kantoni Nagyszínházban és a májusban átadott Tianjin Városi Kulturális Központban.

Rory Jeffes, a Sydneyi Szimfonikus Zenekar vezetője elmondta, hogy legutóbb 2009-ben voltak Kínában, és véleménye szerint a kínai klasszikus zenei piac kezd éretté válni.

„Eleinte többnyire csak nagy neveket hívtak, mert ezzel akarták bizonyítani a koncertterem világszínvonalúságát. Kína gazdasága szélsebesen fejlődik, szóval ezen a téren láthatóan lehengerlőek kívánnak lenni. Manapság már nem csak a zenekar ismertségét tartják fontosnak, hanem keresik a kiválóságokat és az érdekeset. Ezek az előadások garantáltan megérik a jegy árát. A kínai előadó-művészeti piac kezd közeledni a realitásokhoz."

Jeffes szerint a kínai közönség egyre ízlésesebb.

„Amikor Tianjinben játszottuk Sosztakovics 10. szimfóniáját, a közönség csendben hallgatta, nem úgy, mint néhány évvel ezelőtt. A londoni, sydneyi és New York-i közönséghez hasonlóan, halkan csendre intik az előadás alatt beszélőket. Testüket és lelküket teljesen átadják az előadásnak."

Zubin Mehta karmester szerint a sanghaji a világ legjobb közönsége.

Ashkenazy szerint az elsőrangú hangversenytermek megépítésével a világ legjobb zenekarainak koncertjei vadonatúj közönséget teremtettek, ami csodálatos dolog. Különösen azért, mert az európai és amerikai hagyományos piacon egyre nehezebb pénzt keresni. A kínai piac fejlődése ezért éppen jó időpontban történik. Éppen amikor a nyugati országokban egyre alábbhagy a klasszikus zene iránti lelkesedés, Kínában a szinte határtalan növekedés tendenciája tapasztalható. Minden évben gyorsan növekszik a koncertjegyekre fordított összeg.

(Szerkesztette: Hao Yue)