Amikor Európában és az Egyesült Államokban a fiatal koncertlátogatók és tehetségek kinevelése miatt aggódnak, negyvenmillió zenélni tanuló kínai gyerek minden erejével gyakorol, a kantoni Gyöngy-folyónál lévő zongoragyár termelési mennyisége pedig világelső.

Japán elsősége leszálló ágban van, és Kína az egyetlen kitartóan fejlődő ország ezen a téren.

Egyre több európai és amerikai zenész gondolja úgy, hogy a 21. században a klasszikus zene minden reménye Kína lesz.

Nincs még egy olyan fejlődő ország, amelynek az operaházában egy évben tíznél több operát tudnának színpadra vinni.

Kína klasszikus zenéhez fűződő kapcsolata az óvatos kétkedésből megdöbbentő gyorsasággal változott át teljes szívvel történő befogadássá.

Pénze nem csak Kínának van. Az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu-Dhabiban éppen azt üzenik a világnak, hogy nem csak kőolajuk és szinte elkölthetetlen mennyiségű dollárjuk, Forma-1-es pályájuk, luxushoteljeik és Ferrari központjuk van, de világraszóló tehetségeik is vannak.

2008-ben az Egyesült Arab Emirátusokban megrendeztek egy nemzetközi zenei fesztivált, és attól kezdve az Abu-Dhabiban lévő Emirátusok Palotája vált az egész arab világ és a nyugat-ázsiai térség legragyogóbb klasszikus zenei központja.

A műsorprogram áttekintésekor eláll a szavunk, mert nem gondoltunk volna arra, hogy a Berlini Filharmonikusok, a Bécsi Filharmonikusok és a amszterdami Királyi Concertgebouw Zenekar egy fesztiválon belül lép fel az emirátusokban.

Ez még semmi. A mindig is komoly és büszke német Bayreuthi Fesztiválzenekar Wagner zenéjét hozza el az arab világba.

A 2008-as szezont Herbert von Karajan és Christian Thielemann nyitotta meg.

Úgy hírlik, hogy a fellépti díjak itt a szokásos háromszorosára rúgnak, valamint a karmester és a többi zenész díját külön számítják.

Azon kívül, hogy a zenekartagok luxusszállodákban szállnak meg, a városközpontban kipróbálhatják a Lamborghini és a Maserati luxusjárműveit.

A New York-i Filharmonikusok egyik tagja mondta, hogy a helyi közönséget nem igazán érdekli az előadások színvonala, és a műveket sem mind ismerik.

A koncerteket látogatók a helyi törzs vezetői és a társadalom kiválóságaiból kerülnek ki.

Egy-egy előadásra szóló belépőjegy árából Amerikában egy egész jó használt autót lehet venni.

A fejlődő országokban a nagy volumenű pénzbefektetés a legfontosabb módja a klasszikus zenei kultúra fejlesztésének.

Japán egyszer már megvalósította ezt. Magas színvonalú előadásokat vonzott, és fokozta a klasszikus zene iránti érdeklődést a lakosság körében.

Miután Pekingben megépítették a klasszikus zenei koncerteknek is otthont adó Nemzeti Nagyszínházat, sok más ázsiai országban követték a példát.

A klasszikus zenei élet felvirágzásáért az ázsiai térségben leginkább az állami szerepvállalás a felelős.

Kínában a klasszikus zene népszerűsítését az emberek általános kulturáltsági színvonalának emelését szolgáló fontos elemnek tekintik.

A magasművészetre szánt összegek itt szakadatlanul áramlanak az államtól.

(Szerkesztette: Hao Haoyue)