A 20. századi kínai zongoradarabokról szólva mindenképpen meg kell említeni He Lüting A nomád gyermek bambuszfurulyája című művét.

He Lüting híres kínai zeneszerző és zenetanár Hunan tartomány Shaoyang járásából származott, és gyermekkorától szerette a zenét.

1931-ben vették fel a Sanghaji Állami Zenei Főiskolára, ahol egy orosz tanártól tanult nyugati zeneelméletet és zeneszerzési technikát.

Alkotótevékenységében összefonódott a keleti és a nyugati kultúra.

Mindig is tudatában volt annak, hogy a hagyományra alapozva kell alkotnia, és saját nemzeti stílusban.

1934 tavaszán Alexander Cserepnyin orosz zongoraművész Kínába érkezett, és a Sanghaji Zenei Főiskolán adott koncertet, majd tanárként alkalmazták.

Cserepnyin olyan kínai stílusú zeneműveket keresett, amelyeket Kínában vagy máshol rendezett koncertjein játszhat.

Nem talált ilyen művet, ezért saját pénzéből díjversenyt hirdetett meg, amelyben kínai stílusú zongoraművekkel lehetett indulni. Ez volt az első kínai zongoramű verseny.

He Lüting a művészeti szakközépiskolás évektől kezdve szeretett jinghun, pipán és zongorán játszani, számos művet megtanult és erős zenei képzettségére alapozva megalkotta „A nomád gyerek rövid fuvolája" című művet.

A versenyre 11 pályázó 20 művet küldött be. He Lüting elnyerte a nemzetközi jelentőséggel bíró Kínai Stílusú Zongoradarabért Járó Első Díjat, Dajkadal című műve pedig második helyezett lett.

„A nomád gyermek rövid fuvolája" című zongoradarab egy művészeti ékkő.

A mű az 1930-as évek kínai vidékét ábrázolja, a távoli hegyvonulatokat, a közeli termőföldeket, és a szélfútta tóparti fűzfákat.

Két rövidnadrágos nomád gyerek marhákon ülve szabadidejükben fuvolaszóval szórakoztatja magát.

Ezt a művet He Lüting nem egy meglévő dallamra alapozta, hanem teljesen eredetit alkotott a kínai népzenére alapozva, a szíve mélyéről előtörve.

A Síkvizű tó tavasszal című zongorakoncertet Lü Wencheng az azonos nevű kínai zongoradarabból dolgozta át.

Lü Wencheng kantoni zeneszerző és előadóművész egyik legjelentősebb műve a Síkvizű tó tavasszal című zongorakoncert, amely az 1920-as években született.

Több mint fél évszázaddal később, 1975-ben a Központi Zeneakadémia tanára, Chen Peixun zongoraszólóvá dolgozta át Lü Wencheng művét.

A Holdugrás vagy másnéven A'xi holdugrás című népdal a Jünnan tartományi Hani és Yi Autonóm Prefektúra yi nemzetiséghez tartozó a'xi népcsoport körében népszerű.

Ünnepekkor és a mezőgazdasági munkálatok szünetelése idején az a'xi emberek a fenyőerdőben vagy a hosszan elnyúló mezőkön úgynevezett holdugrást rendezni.

A fiatal fiúk szoprán fuvolán, mély fuvolán, yueqinen, három húros hegedűn és más hangszereken játszanak, a leányok pedig táncolnak a zenére, amely kizárólag do, mi és szo hangjegyekből áll, és ötnegyedes a ritmusa.

Qin Pengzhang zeneszerző ezt a zenét dolgozta át zenekari művé.

Qu Wei kínai zeneszerző 1940-es években született Virágdob című műve az egyik legnagyobb hatású kínai zongoradarab.

Harsány nemzetiségi dallamvilága, gazdag népi hagyományokra utaló ritmusa és karakteressége elnyerte a zenei szakma és a széles közönség tetszését.

Az 1946-ban született mű melódiája könnyen befogadható, gyors és vidám, ugyanakkor élethez közeli népi jellege is van.

(Írta/fordította: Ma Xiaolu)