A Kínai Központi Televízió 2013-as sárkány évét ünneplő újévi gálaműsorában Yanni Zhang Jing kínai guzheng-művésszel együtt adta elő a Citera és madárdal című művet.
A nemzetközi együttműködések a gálaest fénypontját adták. Zhu Jun műsorvezető Yann produkcióját a három napig visszhangzó megtisztelő jelzővel illette.
Yanni az újévi gálaműsort nagyon fontos megjelenési lehetőségnek tekinti.
Több mint egy hónapig csak erre a fellépésre készült, és korábban Pekingbe érkezett, hogy Zhang Jinggel próbálhasson.
Yanni elmondta, hogy korábban nem hallott Zhang Jingről, de amint elkezdtek együtt dolgozni, azonnal felismerte, hogy nagy művészről van szó. Hozzátette, szereti a guzheng hangszínét.
„Remélem, a jövőben még lesz lehetőségünk együtt dolgozni. Szeretnék kifejezetten Zhang Jingnek zenét írni."
Yanni Chrysomallis 1954-ben született egy dél-görögországi kis haditengerész faluban.
Családi körülményei gyermekkorában nem tették lehetővé a rendszeres zenei képzést, de ez nem akadályozhatta meg őt abban, hogy veleszületett zenei tehetségét kibontakoztassa.
Nem volt szüksége kottaolvasási tudásra. Rendkívüli emlékezőképességével pontosan meg tudta jegyezni bármilyen általa hallott zenének minden egyes hangját.
Yannit sokan világzenésznek nevezik, de saját önéletrajzában kortárs hangszeres zenének írja le saját műfaját.
1972-ben Yanni pszichológusi diplomát szerzett az amerikai Minnesotai Egyetemen. Ezután rögtön a zene útjára lépett.
1980-ban jelent meg első lemeze Optimystique címmel, amelyet sorra követték jó fogadtatást kapó lemezei.
„Célom, hogy az életben szerzett tapasztalataimat az emberi kapcsolatokról belevigyem a zenémbe, hogy az reményt adó élményt nyújtson a közönségemnek."
Yanni a new age emblematikus zenészeként a reformizmus és az új klasszicizmus szellemében alkalmazza az elektronikus zenét.
Ezen kívül a new age zenében korábban ritka drámai elemeket is használ.
Yanni hatására a korábban kisebb közönségeket megmozgató new age az egész világon felkapottabb lett.
Yanni a világ első zenésze, aki az athéni Akropoliszban, az indiai Tadzs Mahalnál és a pekingi Tiltott Városban is koncertet adott. Amikor alkot, semmi mással nem foglalkozik, mondja Yanni: „Azt mondom a barátaimnak, hogy ha atombomba robban, akkor se zavarjanak."
„Emlékszem, hogy eleinte, amikor így tettem, furcsának gondoltak. Sok energiába telt elmagyaráznom nekik, de ma már megértenek. Úgy gondolom, hogy ha teljes egészében egy bizonyos dologra koncentrálunk, ez a mély belső tapasztalat feltárja előttünk az élet belső természetét. Amikor zenét szerzek, nem gondolok az alkotásra. A zene egy médium, amelyen keresztül kutatom saját belső természetemet."
Yannit mindig is nagyon izgatta a zene: „A zene nehezen jellemezhető nyelv. Meghaladja a hétköznapi logika kereteit, és közvetlenül az ember lelkét szólítja meg. Éppen ezért nem szeretek világos dalszöveget tenni a zenémbe."
Miután Kínába érkezett, azonnal megszerette a fülemülét, majd egyfolytában azon gondolkodott, hogyan lehetne zenével utánozni az énekét. Így született meg a Fülemüle című mű.