A világon ma egyetlen ország, így Kína sem képes kihúzni magát a gazdasági válság hatásai alól. Kínának is megvannak a maga problémái, így például az, hogy a gazdaság túlzottan az exportra támaszkodik. A téma a parlamenti ülésszak napirendjén is szerepelt. Wen Jiabao miniszterelnök munkabeszámolójában például szó esett arról, hogy a válság okozta helyzetben a megoldás csak a belső kereslet bővítése lehet, hiszen az egész világon visszaesett a külkereskedelmi forgalom, csökken a GDP, a gazdasági növekedés mértéke. A kormányfő ugyancsak részletesen kitért a foglalkoztatási kérdés körültekintő kezelésére.

Műsorunk vendége a CRI Online stúdiójában Wolf Csaba Magyarország pekingi nagykövetségének gazdasági-kereskedelmi tanácsosa, Bíró István mezőgazdasági szakdiplomata és Wu Wanliang, az Ázsia Center pekingi képviselője, egyben a Keeway Consulting tulajdonosa.

Az első kérdés vendégeinkhez így szólt: milyen hatása van a globális gazdasági válságnak a kínai-magyar kereskedelemre, az üzleti kapcsolatokra; hogyan változott a két ország közötti kereskedelem helyzete az utóbbi időben?

Wolf Csaba válaszában elmondta, hogy Kína Magyarország ötödik legnagyobb külkereskedelmi partnere és az Európai Uniónk kívüli legnagyobb külkereskedelmi partnere. Ebből következően igen fontos a szerepe Magyarország kereskedelemi kapcsolataiban. A gazdasági válság eddig nem okozott jelentősebb változást a két ország kereskedelmében. A 2008. évi külkereskedelmi adatok több mint 20 százalékkal felülmúlják 2007-est, tehát az elmúlt évekre jellemző lendületes fejlődés jellemzi még a mai napig is a két ország külkereskedelemi kapcsolatait. Mindez köszönhető annak, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok nagyon erősek és ezek jó alapot szolgáltatnak a gazdasági együttműködéshez. Kína egy hatalmas piac, ahová egyre több magyar termék tud sikerrel bekerülni. De a kapcsolatok fejlődése köszönhető annak is, hogy Kínának egyre inkább európai színvonalon is piacképes kiváló termékei vannak. A befektetések terén is fejlődő kapcsolatoknak lehetünk tanúi: mára több tíz nagy kínai vállalat hozott létre befektetéseket Magyarországon. Jelenleg is folyamatban van 4-5 olyan projekt, ahol jelentős kínai vállalatok nagy ? több tíz vagy százmillió dolláros értékben fektetnek be Magyarországon.

A tőkeáramlás visszafelé is megindult, ami azt jelenti, hogy már vannak olyan tőkeerős magyar vállalkozások, amelyek Kínában hoznak létre termelő bázisokat, vagy ruháznak be. A szennyvíztisztítás területén vannak erre jó példáink. Megfigyelhető, hogy most már kisebb, illetve középméretű vállalatok is próbálkoznak azzal, hogy Kínába hozzák a termelési kapacitásaikat, hogy ezzel termelési költségeket takarítsanak meg. 2009 első negyedévéhez közeledve tehát megállapítható, hogy a gazdasági válság a két ország kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak talán lassult egy kicsit az intenzitása, de nem idézett elő észrevehető változást.

Hol vannak a tipikusan magyar termékek? Például a szalámi, vagy Magyarország talán egyik legismertebb exportcikke, a bor? Mennyire sikerült behozni ezeket a kínai piacra?- kérdeztük.

Ezeket a termékeket már többször és több csatornán keresztül próbáltuk meg a kínai piacra behozni ? a borral már sikereket is értünk el, már több nagyváros boltjainak polcain megtalálhatók ? hallhattuk Wolf Csabától. A szalámival kapcsolatban más a helyzet. A szalámi exportját egyelőre adminisztratív akadályok gátolják, de várhatóan már nem sokáig ? jelentette ki Bíró István. A behozatal feltétele az úgynevezett sertés protokoll aláírása, amelynek kölcsönösen egyeztetett szövege már elkészült és már csak az aláírásra vár. Azt követően, hogy erre sor került, a kínai állatorvosoknak akkreditálniuk kell a magyar húsüzemeket, ahol a szalámik készülnek és utána megnyílhat az út a magyar szalámik előtt Kínában.

Wu Wanliang vállalkozása a tanácsadástól a szerződések megkötéséig, a képviseletig sok mindent ígér a lehetőségeket kereső magyar, és a kínai cégeknek. Tapasztalatai szerint kik az aktívabbak, a magyar, vagy a kínai üzletemberek?- hangzott a kérdés.

Wu úr véleménye szerint a magyar üzletemberek jóval aktívabbak, aminek oka, hogy a kínai piac nagyon nagy és nagyon gyorsan fejlődik és a magyar cégek igyekeznek ezt kihasználni. Arra kérdésre, hogy mivel keresik meg általában az üzletfelei, Wu Wanliang elmondta, hogy a magyar vállalatok üzletkötéseikhez kérnek segítséget, partnerkereséshez és egyes adminisztratív eljárásokhoz. Általában megfogalmazható-e, hogy mi a siker titka és mi a kudarcok oka? ? kérdeztünk tovább. Ahhoz, hogy egy magyar cég sikeres legyen a kínai piacon, fontos, hogy versenyképes terméke legyen, fontos, hogy megfelelő kínai partnerrel rendelkezzen, a jó promóció ugyancsak elengedhetetlenül szükséges a megfelelő piaci bevezetéshez, ami nem könnyű.

A magyar vállalkozások egyre bátrabbak Kínával kapcsolatban ? tette mindehhez hozzá Wolf Csaba. A módszereiken azonban még esetenként lehet javítani. Vannak ugyanis olyanok, amelyek közvetlenül például interneten keresnek kapcsolatot kínai cégekkel, ami sikeres lehet ugyan, de egyben kockázatokat is rejt magában. A magyar kereskedelmi tanácsos szerint a kínai piacon próbálkozó magyar vállalkozásnak mindenképpen megfelelő tőkeerővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy tudja biztosítani üzlete elindítását, a kiutazásokat, a helyi tárgyalásokat, a helyi ügyintézést, a megfelelő partner megtalálását. Fontos, hogy legyen árukészlete és megfelelő kapacitása. Vannak arra példák, hogy azon bukik meg egy magyar üzlet, mert nincs megfelelő gyártó-, vagy értékesítési kapacitás a háttérben. Az érthető méretkülönbségek miatt időnként más kategóriákban gondolkodnak a magyar üzletemberek. Kínában 10 millió fő egy nagyobb város lakossága. A siker elengedhetetlen feltétele a megfelelő információk összegyűjtése, esetlegesen kínai vállalkozások leellenőriztetése. Wolf Csaba szerint a tájékozódás, a kapacitás és a tőkeerő ? a három legfontosabb feltétele a sikeres piacra jutásnak Kínában.

Mit kell tudniuk, milyen előzetes információkkal kell rendelkezniük azoknak a vállalkozóknak, akik Kínában szeretnének szerencsét próbálni? És miben tud segíteni nekik például a külképviselet? ? érdeklődtünk tovább.

A már említett ellenőrzésen kívül magában a partnernek a felkutatásában is tudunk segíteni. Számos magyar cég kéri meg a gazdasági-kereskedelmi irodát arra, hogy keressen kínai üzlettársat, forgalmazó partnert a számára ? jegyezte meg Wolf Csaba. A külképviselet ? amelynek egyik dolga éppen ez - tehát hasznos információkkal tudja ellátni az érdeklődőket, helyi segítséget tud szervezni, ami a szállásfoglalástól és a repülőtéri transzfertől kezdve kiterjedhet odáig, hogy például a cég útmutatásai alapján fel is veszik a kapcsolatot a potenciális ügyfelekkel, el tudnak járni a különböző érintett szakhatóságoknál és megpróbálják a kapcsolatokat elindítani.

Magyarországon népes kínai kolónia él és több - jelentősebb - kínai tőkebefektetésű vállalat működik. Tudható-e, hogy ezeknek milyen súlyuk van a magyar gazdaságban, hány embert foglalkoztatnak? Az utóbbi időben arról is lehetett olvasni, hogy kínai cégek Magyarországon - pontosan a válság miatt - dolgozóik egy részének elbocsátására kényszerültek.

A magyarországi is egy jelentősen exportorientált gazdaság, így a magyar exportpiacok válság miatti elvesztése nehéz helyzetbe hozta a kivitelből élő magyar vállalatokat is ? mondta Wolf Csaba. Azok a kínai nagyvállalatok, amelyek Magyarországon is termelő háttérrel rendelkeznek szembesülniük kellett azzal a helyzettel, hogy a magyarországi gyárakban megtermelt termékeket az európai piacokra nem tudják a megszokott mértékben értékesíteni. A kínai befektető által foglalkoztatott magyarok száma több ezerre tehető és a leépítések nagyjából 10 százalék körüli mértékűek. Van tehát ilyen tendencia, de a Magyarországon lévő kínai vállalatok nem bocsátanak el arányaiban több embert, mint a magyar, vagy más országbeli befektetésekkel működő vállalatok. Wolf Csaba megjegyezte, hogy mindeközben új vállalkozások, új kínai befektetések is jönnek létre Magyarországon, amelyek új munkahelyeket fognak teremteni. Pillanatnyilag is folyamatban van két komoly, nagy befektetés, amely összesen több mint háromszáz magyar munkahelyet fog teremteni.

A CRI magyar adásunk honlapján az elmúlt hetekben közvélemény-kutatást tartottunk. A magyarországi válaszadók 58,2 százaléka érzi nagyon a saját bőrén a válság hatásait és mindössze 21,8 százalékuk csak alig. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint mikorra normalizálódik a helyzet, a többség viszonylag pesszimista választ választott.

Kínában különböző számok láttak napvilágot a munkanélküliségi rátáról, de tény, hogy jelenleg az egyik legnagyobb gond éppen a munkájukat elvesztettek helyzetének a kezelése. A központi intézkedések önök szerint mennyire lehetnek egy ilyen helyzetben hatékonyak?

Wu Wanliang szerint a kínai kormányintézkedések hatása viszonylag rövid időn belül érezhető lesz. A 4 ezer milliárd népi jüanos csomag elő fogja segíteni a belföldi keresletet Bíró István úgy gondolja a mezőgazdaság erősen érintett a kérdésben. Mivel jelentős számban a vidékről a városokba került munkások vesztették el a munkájukat. A több mint 20 millió vándormunkás egy részét minden valószínűség szerint a mezőgazdasági ágazat fel tudja szívni. A különböző kínai jelentések arról szólnak, hogy az egyes tartományok milyen módon igyekeznek segíteni az állástalanná vált emberek, illetve a frissen végzett egyetemisták munkához jutását ? tette hozzá Wolf Csaba. Van olyan tartomány, amely kiskereskedelmi hálózatokat hoz létre, új postahivatalokat, különböző szolgáltató egységeket ? hogy elősegítse a foglalkoztatást, van ahol továbbképző, átképző intézményeket létesítenek.

Egyes kínai adatok szerint 7 és fél millió végzett főiskolai hallgatót hozott a válság a korábbinál még nehezebb helyzetbe és sajtójelentésekből az is kiderül, hogy az előző évhez képest kétszer annyian fordulnak közülük pszichológushoz. A helyzet tehát nem csak a 20 millió állás nélkül maradt vidéki kínai vándormunkást érinti hátrányosan, hanem a fiatal pályakezdőket is.

A nézői kérdések egyike, így szólt: Egyik fiatal böngészőnk azt kérdezi tőlünk, hogy ha nem következett volna be a válság, akkor nem lett volna-e gond a sokmillió frissen végzettnek az elhelyezkedés? Kérdésének második része, hogy a mostani helyzetben főleg mi okozza a problémát a munkáltatók és a munkakereső hallgatók között?

Wu Wanliang szerint a probléma mindenképpen létező, mivel egyrészt az egyetemeken és főiskolákon választható szak nem teljesen igazodnak a piaci igényekhez, másrészt a végzettek száma az elmúlt években drasztikusan megemelkedett és ennek következtében egyértelműen túlképzés van. Miközben a gazdasági lehetőségek szűkülnek egyre több a munkát kereső pályakezdő, akik egyre több kezdő fizetést szeretnének. Bíró István egy kínai mondást idézett, ami így szól: Sok a farkas és kevés hús. Mint mondta, a jelenség azonban nem csak Kínára jellemző, hanem például Európára is. Végül is a piac fogja majd eldönteni, hogy melyek azok az egyetemek, amelyek képzésére nagyobb az igény. Ezen kívül mindig vannak divatos szakok, ahová nagy a túljelentkezés és vannak divatszakmák, amelyekben különösen is nehéz az elhelyezkedés.

A következő kérdés Wu Wanlianghoz az volt, hogy ha például most felvenne valakit, mekkora fizetést tudna neki ígérni?

Mint megtudtuk: Wu úr cégében jelenleg 10-en dolgoznak, a fizetésük 2000-6000 jüan között van. A bérük tevékenységi körüktől és a képességeiktől függ. Ha például egy magyarul beszélő munkatársat vesz fel ? hallhattuk -, akkor neki többet ad, mint annak, aki csak angolul tud.

Egy másik néző a következő megjegyzést fűzte a műsorunkban látottakhoz: „Tudom, hogy Pekingben és Sanghajban is vannak kereskedelemi szolgáltató irodák, amik nyilván pénzért dolgoznak. De Pekingben és Sanghajban is van hivatalos gazdasági képviselet, aminek biztos nem kell fizetni. Mégis akkor miért választják egyesek a drága megoldást?"

Wolf Csaba válaszában elmondta, hogy a külképviseleteknek nem elsősorban az üzleti partnerközvetítés a feladata, hanem például a két ország gazdaságpolitikai kapcsolatainak az elősegítése, különböző politikai szinteken, vagy a befektetés ösztönzés. Emellett természetesen a vállalkozások közötti kapcsolatteremtésben is igyekeznek minél nagyobb szerepet vállalni. Ugyanakkor vannak cégek, amelyeknek pontosan ez a szakterületük, ez a fő feladatuk ebből élnek. Akik tehát a különböző ilyen vállaltokhoz fordulnak egyrészt talán nem is tudják, hogy a nagykövetség gazdasági-kereskedelmi irodája is tud segíteni, másrészt az üzletkötésekben közvetítő cégek adott esetben mélyebb és alaposabb munkát tudnak a területen végezni. Wu Wanliang az elhangzottakkal egyetértve állapította meg, hogy a nagykövetség irodája több más feladattal foglalkozik, ezért értelemszerűen a konkrét üzletkötésekbe nem folyik bele.

A világgazdasági helyzet elkerülhetetlen hatással van a kétoldalú kapcsolatokra, de talán van benne kedvező lehetőség is. Hiszen például jelentős összegű pénzt pumpálnak a kínai gazdaságba. Wolf úr szerint a magyar vállalkozóknak jelenthet-e lehetőséget ez a helyzet?- szólt műsorunk utolsó kérdése.

Wolf Csaba: Mindenképpen, két irányból is jelenthet előnyt a mai helyzet. A magyar vállalkozók kínai megjelenése hasznos a kínai gazdaság számára, miközben az is megfigyelhető, hogy a válság közepette Kína Közép-Kelet-Európa irányába fordult, sokkal aktívabba a „Visegrádi országok" területén, illetve tőlünk még keletebbre eső európai országokban is, mint korábban. Mindez értékes munkahelyek teremtését, illetve az országok számára adóbevételeket jelenthet.

A Kínai Nemzetközi Rádió magyar adásának első élő kísérleti videobeszélgetésében két magyar és egy kínai vendégünkkel arról váltottunk szót, hogy miként alakul a kínai-magyar kereskedelem ezekben a válságos időkben, milyen lehetőségek mutatkoznak a kilábalásra és milyen eszközökkel kezelhető a munkahelyek radikális csökkenése miatti foglalkoztatási probléma.

Bízzunk abban, hogy a magyar technológiának, a magyar termékeknek - köztük a magyar bornak - a jövőben nagyobb lehetőségei lesznek a kínai piacon. Műsorunk végén erre emelték poharukat a beszélgetés résztvevői.