KapcsolatCímünk

A tudományos innováció Kína fejlődésének hajtóereje lett

2022-08-12 09:22:40

Az utóbbi napokban hivatalosan megkezdték építeni Kína első tengeri olaj- és gázberendezéseket gyártó „intelligens gyárát”. Ebben az „intelligens gyárban” több mint 400 fejlett intelligens gyártóberendezés található. A nyersanyagok automatikus vágásának aránya elérheti a 90%-ot, és a munka hatékonysága körülbelül 20%-kal növekszik a hagyományos üzemmódhoz képest.

Wang Huifeng, a kínai óceáni kőolaj vállalata tianjini társaságának ügyvezetője.

„Az intelligens berendezések felszerelésének köszönhetően a gyárban átfogóan megvalósítottuk az intelligens irányítást, mind a műhelyben, mind az üzemben, ez jó példát mutat az egész szektorunk digitális és intelligens irányításának.”

Az intelligenssé tétel és a digitalizáció a kínai gazdasági átalakulás egyik fontos hajtómotorja lett. Statisztikai adatok szerint 2021-ben a kínai digitális gazdaság teljesítménye 45,5 billió jüan volt, ez 16,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. 2012 óta a kínai digitális gazdaság növekedési üteme 15,9%-os, ami sokkal magasabb, mint a GDP növekedési üteme.

Wang Zhiqin, a Kínai Információs és Kommunikációs Akadémia vezetője:

„Azt láthatjuk, hogy a digitális gazdaság szerkezete nagymértékben tökéletesült, az ipari digitalizáció is jelentősen javult az elmúlt években.”

Július 17-én megjelentették a 2022-es Guangdong–Hongkong–Makaó Öbölzóna tudományos együttműködések eredményeit. A jövőben az öbölzóna több mint 2000 nanotudományos főmérnököt vonz, ez hozzájárul a vállalatok átalakításához a hagyományos technológiák és termékeket korszerűsítésével kapcsolatban.

Ronnie Lins, Brazília Kínai Tanulmányok Központjának igazgatója:

„Kína meghatározta az innovatív fejlődés útját. A fizikai és a virtuális eszközök közötti kapcsolat, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, a digitális devizaeszközök és a 3D-s nyomtatás mind fontos technológiák.”

Enriko Ceko, az albán fenntartható fejlődés kutatóintézetének ügyvezető igazgatója:

„Kína mindig fontosnak tartotta a gazdaságnövekedést és az innováció felgyorsítását. Ez a kínai kormány hozzájárulása a világgazdaság fejlődéséhez, különösen a szegény országok és a fejlődő országok gazdaságának nyújtott támogatásához.”

Kína mindig is a nemzetközi együttműködések alapján segítette a tudományos és technológiai innovációt. A különböző kínai infrastruktúrák, például az 500 méteres gömb alakú rádióteleszkóp és a sanghaji szinkrotron sugárforrás egyaránt nyitott a világ előtt, emellett a kínai űrállomás is fogad nemzetközi űrhajósokat.

Vicentiu Gheorghe, a román CHINARO szövetség elnöke:

„Kína aktívan részt vesz a nemzetközi tudományos együttműködésekben, tudományos és technológiai együttműködési kapcsolatokat létesített a világ több mint 160 országával és régiójával. A tudományos innovációk előnyöket teremtettek mindenki számára.”

Our Privacy Statement & Cookie Policy

By continuing to browse our site you agree to our use of cookies, revised Privacy Policy. You can change your cookie settings through your browser.
I agree