Innovációs Kína, a modern álomüzem
Ha Kínában egy navigációs szoftverrel rákeresünk az „innováció” szóra, akkor több mint 50 ezer találatot kapunk. Az elmúlt tíz évben ezek a helyek Kína déli és északi részein voltak, de most már mindenhol vannak.
A kínai kormányzati dokumentumok összesen több mint 1,5 millió szavas fájljában egyre többször jelenik meg az „innováció” szó.
Az elmúlt tíz évben a kínai alapkutatások költsége folyamatosan nőtt, 2021-ben 3,4-szerese lett a 2012-esnek. Az ország soha nem látott jelentőséget tulajdonít az alapkutatásoknak.
A sanghaji Zhangjiang tudományos városban az elmúlt tíz évben a sanghaji szinkrotron sugárzási létesítményt és a kínai nemzeti fehérje tudományos kutatás létesítményt is beleértve több mint tíz óriási tudományos eszközt állítottak fel.
A szecsuani Tianfu új kerület 2014-ben nemzeti szintű fejlesztési kerületté vált, ma már 25 nemzeti kutatási központjuk van, köztük a nyugat-kínai szuperszámítógép-központ is.
A Hubei tartományi Wuhan városban egyre több nemzeti kulcsfontosságú laboratórium van, itt a tudósok az erős mágneses mezőt kutatják, és a Föld gravitációját mérik.
Kína a 2012-es 34. helyről 2021-ben a 12. helyre jött fel a világ innovációs rangsorában. A nagysebességű vasút, az 5G-hálózat területén Kína vezeti a világot. Egyre jelentősebb Kína az új energiás autó és az új képernyőipar terén. Az innováció nemcsak mélyen megváltoztatja Kínát, hanem nagy lépésekkel vezeti az országot előre.