Roger Waters: Tajvan Kína része

Augusztus elején Roger Waters, a Pink Floyd rockegyüttes társalapítója a CNN-nak adott interjújában az orosz–ukrán konfliktusról és Tajvan ügyeiről beszélt. Vitatkozott Michael Smerconish műsorvezető helytelen felismerése miatt Tajvan ügyeiről, és azt ajánlotta neki, hogy „menjen és olvasson el helyes történelmet”.

Íme a műsor: (forrás: CNN)

Roger Waters: Ez a háború alapvetően az orosz határig nyomuló NATO akciójáról és (Oroszország) reakciójáról szól. A NATO megígérte, hogy nem fogja ezt megtenni, amikor Gorbacsov a Szovjetunió egész Kelet-Európából való kilépéséről tárgyalt. Azt javaslom, Michael, hogy menjél, olvass még egy kicsit, majd próbáld meg kitalálni, mit tenne az Egyesült Államok, ha a kínaiak nukleáris fegyvereket, rakétákat telepítenének Mexikóba és Kanadába.

Michael Smerconish: A kínaiak elfoglaltak Tajvan körülkerítésével, miközben beszélünk, oké?

Roger Waters: Nem veszik körül Tajvant, Tajvan Kína része! És ezt az egész nemzetközi közösség abszolút elfogadta 1948 óta. És ha ezt nem tudod, akkor nem olvasol eleget. Menj, olvass róla. Hiszel a propagandádnak, a te oldalad propagandájának…

Michael Smerconish: Propagandaként definiálod…

Roger Waters: Nem beszélhetsz az emberi jogokról és Tajvanról anélkül, hogy valóban olvasnál róluk.

Michael Smerconish: Ha az emberi jogokról beszél, az emberi jogsértők listájának élén a kínaiak állnak. Miért mindig a nyugati világ…?

Roger Waters: A kínaiak nem szállták meg Irakot és nem öltek meg egymillió embert 2003-ban, sőt amennyire jól emlékszem, várjunk csak, kit támadtak meg és gyilkoltak meg, mészároltak le a kínaiak?

Michael Smerconish: A sajátjukat, a sajátjukat!

Roger Waters: Hülyeség, ez abszolút hülyeség! Menj el és olvass, de olvass helyes történelmet.

Vajon ki a legnagyobb emberi jogsértő? Ki kezdeményezett háborúkat világszerte, amelyek ezrek halálát okozták, és ki hagyott maga után rendetlenséget, bárhová is megy? Végezzünk tényellenőrzést:

1. Öbölháború, 1990–1991. Több mint 25 ezer iraki meghalt, 75 ezer megsebesült.

2.  Koszovói háború, 1999. Kb. 1500-an meghaltak két és fél hónap alatt.

3. Afganisztáni háború, 2001–2021. Több mint 46 ezer afgáni vesztette életét és kb. 11 millióan lettek menekültek.

4. Iraki háború, 2003–2011. 55 ezer iraki katona és fegyveres halt meg, 4,8 millióan lettek menekültek.

Bosznia-Hercegovinától Koszovóig, Iraktól Afganisztánon át Libiáig, 2001 óta 900 ezer életet követeltek a NATO által indított vagy folytatott háborúk, emberek millió vesztették el otthonukat és váltak menekültté.Hua Chunying kínai külügyi szóvivő a közelmúltban elmondta, a történelem és a tények újra és újra bebizonyították, hogy bárki mellé állnak az amerikai politikusok, arra káoszt és katasztrófákat hoznak.