Az amerikai dollár hegemóniája inflációt exportál és kirabol más országokat

Saját magas inflációja esetén az Egyesült Államok a dollár hegemóniájára támaszkodott, fiskális és monetáris politikán keresztül exportálta az inflációt a világba. Az ország ezen lépése megzavarta a globális pénzügyi piacot, és a kockázatokat más országokba és régiókba exportálta, ami a világgazdasági káosz fő forrásává vált.

Az elmúlt években a járvány hatásaira válaszul az USA nagyszabású ösztönző politikát fogadott el, ami megugró költségvetési hiányt és komoly túlzott valutakibocsátást eredményezett. Tavaly év elején a közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a nagyszabású gazdaságélénkítő politika „nemzedékek óta nem látott inflációs nyomást” válthat ki. Azonban az amerikai kormány ragaszkodott hozzá, hogy az infláció „átmeneti jelenség”, és továbbra is több billió dolláros ösztönző tervet hajtott végre.

Az amerikai exportinfláció következtében az eurózóna inflációs rátája a közelmúltban új csúcsot ért el. Az Eurostat adatai szerint az eurózóna inflációja éves alapon 9,1 százalékot ért el augusztusban.

A japán magánintézmények legfrissebb felmérése szerint több mint 18 000 féle áru lesz drágább Japánban. A japán média és a szakértők általában úgy vélik, hogy a Japánt érő importinfláció az importált áruk amerikai dollárban denominált árának meredek emelkedésében gyökerezik.

A statisztikák szerint az évesített inflációs ráta Egyiptomban júliusban elérte a 13,6%-ot, ami 2019 májusa óta a legmagasabb szint. Az idén júniusban zárult 12 hónapban Brazília országos fogyasztói árindexe 11,89%-kal emelkedett.