Kína az űrvilág felfedezésének útján

Nemrégiben a kínai űrhajósok sikeresen, immár ötödször is végrehajtottak űrjárművön kívüli feladatokat. Jelenleg a Tianhe (Tienho) magmodulból, a Wentian (Ventien) laboratóriumi modulból, a Senzhou–14 (Sencsou-–4) emberszállító űrhajóból, valamint a Tianzhou–4 (Tiencsou–4) teherszállító űrhajóból álló űrállomás 400 kilométerre kering a Földtől. Nemsokára megérkezik a Mengtian (Mengtien) laboratóriumi modul is, s ezzel  végső formát ölt a kínai űrállomás. „Minden kis lépés előbbre visz bennünket a nagy lépést jelentő álmunk megvalósításához. A kínai űrállomásra megéri várni!” – hangoztatta Liu Yang (Liu Jang), a Senzhou–14 tajkonautája.

Az elmúlt tíz évben látványos lépések jellemezték a kínai űripart. Ebben az időszakban Kína önállóan végezte el a tervezést, hajtotta végre a gyártást, és a teszteket, beleértve az űrállomás építésének átfogó folyamatát. Az egyes elemek közötti összeköttetés időszaka 44 óráról 7 órára csökkent. Ez óriási eredményt jelent a kínai emberszállító űrrepülés számára.

Az elmúlt évtizedben szép sikereket ért el a kínai Holdkutatás projektje is. A Chang’e–3 (Csang’o–3) holdkutató robot 2013-ban megérkezett a Holdra, a Chang’e–4 holdszonda pedig 2019 januárjában az emberiség történelmében elsőként landolt a Hold túlsó oldalán, s talajmintáját hozott vissza a Földre.

A Földtől 400 millió kilométerre a Mars körül kering Tianwen–3 (Tienven–3), miközben a Zhurong (Csuzsung) Mars-járó már több mint 2 ezer métert megtett a bolygón.

Kutatási szakaszban van az új kínai emberszállító rakéta és űrhajó. Kína kiterjedt űrkutatási tervvel rendelkezik, új rekordokat készül elérni ezen a területen is. Az ország  tovább halad az űrvilág felfedezését célzó álma végrehajtásának útján.