COVID-19 - Három év: három kérdés és három válasz

A COVID-19 járvány kezelésével kapcsolatos intézkedések optimalizálásával Kína-szerte új szakaszba lépett a nemzeti járványmegelőzés és -ellenőrzés. A járvány nem hullámzó, vagy ugrásszerű, a megelőzés és ellenőrzés folyamatos és szisztematikus volt. Az alábbiakban a járvány három évének három fontos kérdésére adunk választ.

1. kérdés: Mivel jelenleg nő a fertőzöttek száma, miért volt szükség 3 éven át a szigorú óvintézkedésekre?

- Az emberek egészségének megőrzéséért Kína időt nyert. Kezdetben volt a gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének fontos időszaka, különösen a szabadalmaztatott kínai gyógyszerek tömeges bevezetése. Értékes időszak volt az egész lakosság széles körű vakcinázása tekintetében is. Az elmúlt három évben a COVID-19 folyamatosan mutálódott: az alfa, a béta, a gamma, a delta, az omikron és más mutációs törzsek új kihívásokat jelentettek a járványok megelőzése és ellenőrzése szempontjából.

Valójában az új törzsek hatásainak minden fordulójakor vita folyik arról, hogy „a vírustoxicitás csökken-e”, illetve „a fertőzés után nem lesz-e nagyobb veszély”. Ilyen helyzetben törekedhetnek a döntéshozók a terhek és a költségek minimalizálására, de felelősség és bátorság kell ahhoz, hogy döntsünk az embereket veszélyeztető kockázatok megelőzésének és ellenőrzésének hatékony módjáról. Kína nem engedhette meg magának azt, amit a Nyugat, hogy emberéleteket áldozzon fel, és Kína nem is volt hajlandó ezt az árat megfizetni.

2. kérdés: Megérte-e mindez a gazdasággal megfizettetett árat; hogyan szerezhető vissza az „elvesztegetett” idő?

- Az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak merniük kell cselekedni, az embereknek pedig merniük kell úttörő szerepet vállalni. Ez az átalakulás bátorsága és felelőssége.

Sok területen az a vélemény alakult ki, hogy ha nem lett volna a járvány, nem ismerték volna fel a digitális átalakulás szükségességét.

A digitalizáció már régóta globális fejlődési trend, de őszintén szólva, a járvány előtt Kínában nem volt kellő szinten. 2021-ben a digitális gazdaság a gazdasági növekedés egyik fő motorjává vált, és a GDP 39,8%-át tette ki. A digitális gazdaság ipari parkjainak 98%-a 2018-ban és azt követően jött létre. 2018-tól 2021-ig több tucat újonnan alapított ipari park született. Elmondható, hogy egyre hangsúlyosabbá vált a digitális gazdaság makrogazdasági növekedést gyorsító és stabilizáló hatása.

2021-ben a vidéki online kiskereskedelmi forgalom országosan elérte a 2,05 billió jüant, ami 2,4 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.

3. kérdés: Mivel a vírustól nem sikerült megszabadulni, mi a célja a három év összehangolt küzdelmének?

- A járvány elmúlt három évében felgyorsult a digitális korszakba való átállás, most pedig még magasabb színvonalú fejlődés a cél. Az átalakulásnak természetesen lesznek fájdalmas következményei. Amikor ez keveredik a járvány okozta kellemetlenségekkel, a kínaiaknak kitartóan, „összeszorított fogakkal” helyt kell állniuk és ha mindez türelemmel párosul, meg lesz az eredmény.