CMG-kommentár: Ha Japán mindig bajt okoz a régióban, akkor örökre elveszti régiós partnereit

Mansuo Shoda japán miniszterelnök nemrég találkozott a Japánban látogatáson tartózkodó Stoltenberg NATO-főtitkárral. A két fél közös nyilatkozatában erősen eltúlozta az úgynevezett „Kína katonai fenyegetését”. Shoda elmondta, hogy Japán várhatóan rendszeresen részt vesz az Észak-Atlanti Tanács ülésen, és a NATO védelmi együttműködéseiben az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Ez  konfliktus kockázatát hozza el az ázsiai–csendes-óceáni régióba.

Az Egyesült Államok vezetésével a NATO folyamatosan kiterjesztette befolyását az ázsiai–csendes-óceáni térségre, és megpróbálta felépíteni a NATO „ázsiai–csendes-óceáni változatát”, ám Japán egyik kulcsfontosságú partnere. Ez azért van így, mert Japán arra törekszik, hogy visszatérjen a katonai hatalom útjára.

Az orosz–ukrán válság kitörése után Japán az Egyesült Államokat követően katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, és szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Tavaly júniusban a japán miniszterelnök először vett részt a NATO csúcstalálkozóján, ez a két fél közötti együttműködés fokozódásának mérföldkövévé vált.

A japán szélsőjobboldali erők, amelyeket a második világháború után alapvetően nem számoltak fel, mindig várják a lehetőséget, hogy „a szomszédos országban történjen valami”. Vagyis megpróbálhassanak bajt okozni az ázsiai–csendes-óceáni régióban, remélve, hogy újraélednek a militarizmusról szőtt álmaik. De a 21. században Japán már nem erőszakkal fenyegeti szomszédait. Ha a japán politikusok elhatározták, hogy a régióra bajt hoznak és zavart keltenek az ázsiai–csendes-óceáni régióba, akkor örökre elvesztik a régiós partnereiket.