KapcsolatCímünk

Új úton a kínai diplomácia

2023-03-09 16:53:45

Iránymutatásnak tekintjük az államfői diplomáciát, házigazdaként pedig idén megrendezzük az első „Kína + öt közép-ázsiai ország” csúcsértekezletet és a harmadik Övezet és Út nemzetközi együttműködési fórumot”, mondta Qin Gang kínai külügyminiszter a 14. Országos Népi Gyűlés első éves ülésszakának keretében Kína külpolitikájáról és külkapcsolatairól rendezett sajtóértekezletén.

Qin Gang úgy jellemezte Kína diplomáciáját az új úton, hogy „egy „álmokkal teli expedíció”, és „egy viharos tengereken való hajózás”.

Qin kijelentette, egy több mint 1,4 milliárd lakosú ország modernizációja példátlan bravúr lesz az emberiség történelmében; a kínai modernizáció számos, az emberi fejlődés előtt álló kihívásra kínál megoldást, és eloszlatja azt a mítoszt, hogy a modernizáció egyenlő a nyugatiasodással.

Qin szerint a modernizáció kínai modellje az embereket helyezi előtérbe. Qin elmondta, hogy a kínai modernizáció minden ember számára közös jólétet jelent, egyben az anyagi bőség és a kulturális gazdagodás elérését a kínai nép számára. Qin elmondta, hogy a modernizáció nem csak néhány ország vagy egyén érdekeit szolgálhatja. Nem szabad gazdagabbá és szegényebbé tennie a gazdagokat és a szegényeket, és a modernizáció nem vezethet kulturális elszegényedéshez, erkölcsi leépüléshez vagy rendetlenséghez.

A kínai külügyminiszter kérdésre válaszolva kijelentette, „Kína és Oroszország nem köt szövetséget, együttműködésük nem konfrontatív, és nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem. Qin elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem jelentenek veszélyt egyetlen országra sem, harmadik fél nem zavarhatja őket, illetve nem szíthat viszályt közöttük. Qin kijelentette, hogy Kína és Oroszország együttműködésével a világ hajtóereje lesz a multipolaritás és a nagyobb demokrácia felé a nemzetközi kapcsolatokban, és ez által jobban biztosított lesz a globális stratégiai egyensúly és stabilitás.” 

A kínai–európai kapcsolatokról beszélve Qin kifejtette, hogy Kína és Európa két nagy civilizáció, két nagy piac és két nagy erő. Qin szerint interakciói a két fél független döntésén alapulnak teljes mértékben saját stratégiai érdekeik alapján. Qin leszögezte, hogy a Kína-Európa kapcsolat nem irányul harmadik fél ellen, és nincs alárendelve harmadik félnek, és nem is irányítja azt 【harmadik fél】. Qin kijelentette, hogy Kína függetlenül a helyzet alakulásától átfogó stratégiai partnernek tekinti az Európai Uniót, és támogatja az európai integrációt. „Reméljük, hogy Európa a fájdalmas ukrajnai válságot érintően valóban megvalósítja a stratégiai autonómiáját, valamint a hosszú távú békét és stabilitást. Kína együtt kíván dolgozni Európával a valódi multilateralizmus fenntartásán, betartva a kölcsönös tiszteletet és a mindenki számára előnyös együttműködést”, fogalmazott Qin. „Együtt kívánunk működni Európával a zavarok és kihívások leküzdésében, a Kína és az EU közötti átfogó stratégiai partnerség elmélyítésében, több stabilitást, biztonságot és pozitív energiát hozva a változások és a zűrzavarok világába”, elmondta Qin.

A kínai-amerikai kapcsolatról a külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok súlyosan téved Kína megítélésében és pozicionálásában, amikor Kínát tekinti legfontosabb versenytársának és a legnagyobb geopolitikai kihívásnak. „Az első gombot rosszul gombolva” az Egyesült Államok Kína-politikája teljesen letért a racionális, egészséges, helyes útról – fogalmazott a külügyminiszter. Mint mondta Qin, „az Egyesült Államok azt állítja, hogy igyekszik „kiszorítani” Kínát, de nem törekszik konfliktusra. A valóságban azonban az úgynevezett „verseny” azt jelenti, hogy Kínát minden tekintetben visszafogja és elnyomja, és a két országot nulla összegű játszmába kényszeríti”.

A tajvani kérdéssel kapcsolatban Qin két mondatot idézett a Kínai Népköztársaság alkotmányából: „Tajvan a Kínai Népköztársaság szent területének része. Az anyaország újraegyesítésének megvalósítása az egész kínai nép - beleértve a tajvani honfitársakat is - szent küldetése”. Majd hozzátette Qin, hogy a tajvani kérdés megoldása a kínaiak saját ügye, egyetlen külföldi országnak sincs joga ebbe beavatkozni.

Qin elmondta, hogy az ukrán válsággal kapcsolatban néhány nappal ezelőtt Kína kiadta a „Kína álláspontja az ukrán válság politikai megoldásáról” című dokumentumot, amely 12 pontos javaslatot tartalmaz, köztük olyanokat, mint valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartása, a hidegháborús mentalitás feladása, a tűzszünet és a háború beszüntetése, valamint a béketárgyalások elindítása. A kínai külügyminiszter elmondta, hogy a béketárgyalásokra irányuló erőfeszítéseket sokszor aláásták, egy „láthatatlan kéz” a konfliktus eszkalálódását akarja, és az ukrán válságot egy geopolitika szolgálatába állítja.

Qin hangsúlyozta, hogy a konfliktusok, a szankciók és a nyomásgyakorlás nem oldhatja meg a problémákat, és most nyugalomra, racionalitásra és párbeszédre van szükség.

A miniszter arról is beszélt, hogy Kínát lehetne az utolsóként megvádolni az úgynevezett adósságcsapdával. Qin szerint Az adatok azt mutatják, hogy a multilaterális pénzügyi intézmények és a kereskedelmi hitelezők adják a fejlődő országok államadósságának több mint 80 százalékát. Qin kifejtette, hogy Ők jelentik a fejlődő országok adósságterhének legnagyobb forrását. Különösen tavaly óta az Egyesült Államok példátlan, gyors kamatemelése számos országban tőkekiáramláshoz vezetett, és súlyosbította az érintett országok adósságproblémáit, fogalmazott a kínai külügyminiszter.  #Csou

Our Privacy Statement & Cookie Policy

By continuing to browse our site you agree to our use of cookies, revised Privacy Policy. You can change your cookie settings through your browser.
I agree