CMG-kommentár: Amikor a keleti és nyugati félteke két legnagyobb fejlődő országa ismét kezet fog

Április 12-én Lula da Silva brazil elnök harmadik kínai látogatásával a 18,8 ezer kilométer távolságon levő két feltörekvő hatalom ismét kezet fog egymással.

Lula eredeti terve szerint március végén indult volna Kínába, de egészségügyi okok miatt elhalasztotta látogatását. Felgyógyulása után átrendezte az útvonalát, és 12 parlamenti képviselővel 39 főre bővítette kísérőinek listáját. A látogatás átrendezésének gyorsasága és a delegáció nagysága mind azt mutatják, hogy a brazil fél nagy jelentőséget tulajdonít ennek a kínai látogatásnak.

Lula utazásának középpontjában a gazdasági téma áll. A járvány utáni helyreállítás fontos feladatával szembenézve Lula nagy erőfeszítéseket tesz Brazília „újraiparosításának” előmozdítására. Kína pedig a magas színvonalú fejlődést és a magas szintű nyitást szorgalmazza, ami Brazíliának, illetve a világ minden országának előnyös lehetőségeket biztosít. Lula indulása előtt már sok brazil tisztségviselő és vállalkozó megérkezet Pekingbe. A spanyol EFE hírügynökség jelentése szerint a brazil üzleti delegáció rekordnagyságú, 240 fős. Carlos Favaro brazil mezőgazdasági és állattenyésztési miniszter Pekingben adott interjújában elmondta: „Több partneri kapcsolatot akarunk kialakítani Kínával, hogy közösen növeljük mindkét fél termelési kapacitását és kibocsátását.”

A kínai–brazil kereskedelem és befektetések elősegítésének előnyös hír, hogy március végén a brazil kormány közölte, Brazília megállapodást kötött Kínával saját valutában való kereskedelmi elszámolásokról. Egy iparági szakértő azt mondta a CMG kommentátorának, hogy ez a megállapodás segít elkerülni a dollártényező interferenciáját és segít megakadályozni a kereskedelmi költségek emelkedését.

Érdemes megemlíteni, hogy a kínai–brazil együttműködések másik fontos támasza a tudományos és technológiai együttműködés, amelynek kezdete az 1980-as évekre nyúlik vissza, és számos tudományos kutatási eredményt hozott, ilyen például a kínai–brazil földi erőforrások műholdja, a Nanotechnológiai Kutató- és Innovációs Központ, valamint a Klíma- és Energiaközpont.

A bonyolult nemzetközi helyzetben Kína és Brazília a fejlődő országok vezetőiként egyaránt ellenzik a hegemónizmust és a hatalmi politikát, és mindketten támogatják az igazi multilateralizmust. A két ország szoros együttműködést tart fenn az ENSZ, a WTO, a G20-ak, a BRICS és más nemzetközi szervezetekben és többoldalú mechanizmusok keretében, ami megerősíti a fejlődő országok hangját, valamint a béke és a fejlődés hangját. Mielőtt Kínába indult, Lula többször említette Kína szerepét és a „béke” szót az ukrán válság kérdésében. „Valakinek el kell kezdenie a békéről beszélni, mert Amerika és Európa nem beszél békéről” – hangsúlyozta.

#QLKR