CMG-kommentár: Mi áll a Ren’ai-zátonyi incidens hátterében?

A kínai parti őrség által augusztus 8-án közzétett videóban  látható, hogy a kínai parti őrség hajója vízágyúval figyelmezteti  a kínai Ren'ai-zátonyhoz közeli vizekre illegálisan belépő Fülöp-szigeteki hajókat. Jól látható, hogy a kínai őrhajó mérete jóval nagyobb volt a Fülöp-szigeteki hajóénál, de az egész művelet professzionális és visszafogott volt. Elemzők úgy vélik, hogy a vízágyú használata az esetleges ütközést elkerülő közvetlen intézkedés volt, amely nemcsak Kína a szuverenitását, a tengeri jogait és érdekeit megvédő eltökéltségét és képességét mutatta, hanem figyelembe vette a kínai-Fülöp-szigeteki kapcsolatok helyzetét is.

Az Egyesült Államok azonban támadta és hiteltelenítette a   jogszerű és törvényes tengeri jogvédelmi és bűnüldözési intézkedést. Az amerikai külügyminisztérium és a védelmi minisztérium nyilatkozatában azt állította, hogy Kína lépése sértette a nemzetközi jogot, egyúttal támogatta a Fülöp-szigetek „törvényes tengeri tevékenységét”. Vajon ki sérti meg a nemzetközi törvényt? Melyek a Ren’ai-zátonyi incidens okai és következményei? A tények önmagukért beszélnek.

A Ren'ai-zátony a kínai Nansha-szigetek része. 1999. május 9-én a Fülöp-szigeteki haditengerészet egyik tankere elhajózott a Ren'ai-zátonyhoz, azt állítva, hogy „a hajó feneke megsérült”, és a zátony északnyugati oldalán elakadt, majd váltásban   katonákat küldtek a helyszínre, hogy megkíséreljék a zátony  „tényleges elfoglalását". Azóta a Fülöp-szigeteki fél többször is ígéretet tett a hadihajó elvontatására, de ez még mindig nem teljesült, illetve a hadihajó kiterjedt javítását, megerősítését is megkísérelték megvalósítani a zátony végleges megszállása érdekében. A Fülöp-szigetek fellépése súlyosan megsértette a nemzetközi törvényt, valamint a Kína és az ASEAN-országok által aláírt, a Dél-kínai-tengeren történő magatartásról szóló közös nyilatkozatot.

Ezzel egy időben az Egyesült Államok bátorította és támogatta a Fülöp-szigetek akcióit, sőt támogatásukra katonai repülőgépeket és hadihajókat is küldött.

A Fülöp-szigetek az úgynevezett „első szigetlánc" kulcspozíciójában található a kínai Tajvantól légvonalban mindössze 200 kilométeres távolságra. Kína és a Fülöp-szigetek között is van néhány vitatott kérdés a Dél-kínai-tenger szigeteinek szuverenitása kapcsán. E tényezők különleges „stratégiai értéket” adnak a Fülöp-szigeteknek az Egyesült Államok szemében.

Miután tavaly júniusban hatalomra került az új Fülöp-szigeteki kormány, az Egyesült Államok kihasználva a Fülöp-szigetek politikai helyzetében bekövetkezett változásokat, újra megerősíti a szigetország függőségét az Egyesült Államoktól, és súrlódást, konfrontációt próbál előidézni Manila és Peking között, hogy hasznot húzzon belőle.

Az Egyesült Államok a Dél-kínai-tenger kérdését igyekszik kihasználni Kína megfékezésére. A Dél-kínai-tenger ügyéhez azonban semmi köze az Egyesült Államoknak. Washington mégis évek óta azt a valótlanságot terjeszteti, hogy „a Dél-kínai-tengeren a hajózás szabadsága veszélyben van", amivel ellentétet szít a régió országai között. A Ren'ai-zátonynál történt incidens ismét arra világított rá, hogy az Egyesült Államok nem tűri a nyugalmat a Dél-kínai-tengeren.

#QLKR