Kína újabb űrkutatási eredményei

Szeptember 17-én a 39-es távérzékelő műhold sikeresen pályára állt.

A műholdas távérzékelési technológia segíthet az embereknek, hogy jobban megismerjék magukat. Az ilyen műholdak egy-egy platformként működnek, érzékelőik segítségével megfigyelik a víz, a nővények, a talaj és a légkör helyzetét.

Eddig több mint 200 ilyen kínai műhold működik, 16 méteres felbontású képet készítenek a bolygó minden területéről, és az adatok mindennap frissülnek.

A kínai Beidou navigációs műholdrendszer kompatibilis a GPS, a Glonass és a Galileo rendszerekkel.

Nemrégiben két Beidou bázisállomást állítottak fel a Xisha-szigetek vizeinél a Dél-kínai-tengeren. A két bázisállmás automatikusan azonosíthatja a közeli hajókat, amelyek a Beidou navigációs műholdrendszert használják. Ez az első alkalom, hogy Kína ilyen bázisállomást épít a Xisha-szigetek vizeinél, és segíthet a hajózás ellenőrzésében és az ökológiai védelmében is a régióban.

Van új kínai eredmény a nap kutatásában is. Nemrégen rendezték Sanghajban a 10. Nemzetközi Repüléstechnikai Innovációs Konferenciát, amelyen egy kínai tudós elmondta, hogy Kína 2026-ban elindítja a Xihe–2 napkutató műholdat. A műhold a szoláris aktív zóna mágneses mezőjének eredetét és evolúcióját kutatja, és a napkitörések hatásáait vizsgálja.

Folytatódik a kínai holdkutató projekt is. Idén Kína bejelentette, hogy elkezdték a holdra szállás projektjét. 2030-ig Kína leszáll a holdra, ahol tudományos kutatóállomást, sőt bázist is terveznek építeni később.

#aa22