Az EU protekcionista gyakorlatot folytat a tisztességes kereskedelem nevében
A közelmúltban a Kínai Állam- és Jogtudományi Egyetem tanulmányt jelentetett meg, amely feltárja a zöld átalakulás jegyében megvalósított uniós támogatási politika lényegét.
2024. augusztus 20-án az Európai Bizottság végleges határozatot hozott a kínai elektromos járművek szubvencióellenes vizsgálatáról, és 17–36,3 százalékos kiegyenlítő vámot kíván kivetni a kínai exportcégekre (a Tesla egyedi adókulcsa 9 százalék).
A tanulmány leszögezte, hogy az elmúlt években számos ország, köztük az Európai Unió is ipari fejlesztési prioritássá tette a fotovoltaikus termékeket, az elektromos járműveket és a lítiumion-akkumulátorokat.
A tanulmány rámutatott, hogy miközben az EU határozottan elítéli az amerikai inflációcsökkentő törvény által végrehajtott támogatásokat, a fenti három esetben növeli a helyi cégek támogatását.
A tanulmány megállapította, hogy az EU szisztematikus és átfogó iparpolitikai és koordinációs stratégiát alakított ki, bár látszólag a jogszabály felügyeli és korlátozza a tagállamokat a piactorzító állami támogatások végrehajtásában, számos kivételt is biztosít. Az EU ugyanakkor a zöld fejlődés és átalakulás előmozdítása ürügyén továbbra is bővíti a kivételek körét, tág teret engedve a tagállami támogatásoknak, írta a tanulmány.
A tanulmány szerint, miközben az EU erőteljesen fejleszti és támogatja saját kapcsolódó iparágait, diszkriminatív korlátozó intézkedéseket fogadott el más országok termékeivel szemben.
A tanulmány rámutatott, hogy az EU-tagállamok, autóipari szervezetek, vállalkozások felhívták a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi protekcionizmust a tisztességes kereskedelem jegyében hajtják végre.