A következőkben hallgatóink kérésének eleget téve, ismertetjük a kínai ünnepekkor nélkülözhetetlen húsos táska történetét és készítését.

A kínai húsos táska

A kínai Jiaozi, azaz a húsos táska feljegyzések szerint már több mint 1400 éves múltra tekint vissza. Egy mondás szerint nincs olyan étel, mely finomabb a Jiaozi-nél, azaz a húsos táskánál.

A húsos táska az észak-kínaiak kedvence. A kínai tavaszünnepkor nagy előszeretettel fogyasztják. A Jiaozi azért is nélkülözhetetlen fogása a tavaszünnepnek, mert alakja az ókori pénzre, azaz Yuanbaora emlékeztet. A Jiaozi készítése és elfogyasztása pénzt, tehát gazdagságot hozhat az embereknek. A Jiaozi készítésekor töltelékként cukorkát, mogyorót, gesztenyét, datolyát vagy akár fémpénzt is tesznek a húsos táskába. A mondás szerint aki a cukorkával töltött darabot kapja, élete az új esztendőben olyan szép és édes lesz, mint cukorka. Aki mogyorósat kapott, egészséges és hosszú életet fog élni, a datolyás vagy a gesztenyés húsos táska korai gyermekáldást jelent. A Jiaozi elkészítése, hajtogatása izgalmas közös családi tevékenység, amelyben mindenki részt vehet.

A töltelék állhat különféle zöldségekből, például kínai metélőhagymából, kínai káposztából, zellerből, sárgarépából, és ízlésük szerint adhatnak hozzá akár sertéshúst, akár marhahúst vagy bárányhúst, esetleg rákot vagy halat. Aki nem szereti a húst, az akár ki is hagyhatja.

1. A tészta

Szitáljuk a lisztet egy tálba. Fokozatosan keverjük hozzá a vizet és kezdjük el dagasztani. Dagasszuk addig, míg sima nem lesz. A tészta legyen kemény, de mégis ruganyos és nem túl kemény. Tegyük vissza a tálba, konyharuhával takarjuk le, és szobahőmérsékleten hagyjuk állani fél óráig. Ha jól van dagasztva, akkor akár rögtön fel is használhatjuk.

2. A töltelék

Most legyen ez például kínai káposzta és sertéshús. Először a lehető legvékonyabbra szeleteljük keresztben a kínai káposztát vagy sima káposztát, majd miután a kemény torzsát kivágtuk, durvára aprítsuk fel. Tegyük a felaprított káposztát egy tálba.

Készítsük el a páclevet. A darált sertéshúst keverjük össze sóval, borssal, olajjal és aprított gyömbérrel, illetve szójaszósszal. Adhatunk még hozzá egy kevés áztatólevet a rákról, de ha az nem elég, pótolhatjuk hidegvízzel. Majd erőteljesen kevergessük egy irányban mindaddig, míg jól el nem keveredett.

Nyomkodjuk ki a felesleges vizet a káposztából, de hagyjuk nedvesen. Adjuk a sertéshúsos keverékhez. Keverjük alaposan össze.

3. Az elkészítés

Osszuk a tésztát 4 cipóra. Enyhén belisztezett deszkán két kézzel nyújtsunk egy cipót kb. 2 cm átmérőjű hosszú hengerré, és ezt vágjuk kb. 1,5 cm-es darabokra. Ezt is ízlésünk szerint lehet nagyobbra vagy kisebbre vágni. A többi tésztát takarjuk le.

A darabokat helyezzük egyenként a tenyerünk és a csuklónk találkozására, majd a másik kezünkkel kissé húzkodjuk kerekre és lapítsuk el. Hintsük meg kevés liszttel. Keskeny nyújtófával nyújtsuk ki a darabokat kb. 7,5 cm átmérőjű kerek táskákká. A közepét a széléhez képest hagyjuk kicsit vastagabbra úgy, hogy nyújtás közben az óramutató járásával ellentétes irányban forgatjuk a tésztát.

Fektessük a tésztalapot az egyik tenyerünkbe és tegyünk bele másfél teáskanálnyi tölteléket. A széleit szorosan nyomjuk össze, hogy jól záródjon. Utána csippentsük a húsos táskát mindkét kezünk mutató- és hüvelykujja közzé, és ujjainkat összenyomva zárjuk le a jobb oldali széleit és közben 1-2 kis berakást is hajtogassunk rá, majd ugyanígy zárjuk le a bal oldali széleit is. A kész táskát tegyük kilisztezet tálcára. Ugyanígy készítsük el a többit is.

4. A főzés

Öntsünk a vokba 2 liter vizet, és nagy lángon forraljuk fel. Tegyünk bele 20-30 húsos táskát és kevergessük, nehogy leragadjanak a vok aljára. Közben tegyük takarékra. Keverjük meg és fedjük le ismét mindaddig, míg a húsos táskák fel nem jönnek a víz színére.