Az Égtől áldott boldog házasság

A Dalok könyében szerepel az „Égtől áldott boldog házasság" fogalma. A hozzá fűződő monda szerint a Shang-dinasztia (i. e. 1600 - i. e. 1046) királya, Wen Ding megölte a zhou népcsoport vezérét, Ji Lit. Ezért elromlott a Shang-dinasztia és a zhou népcsoport közötti viszony. Ji Li fia, Ji Chang (i. e. 1152 - i. e. 1056) miután édesapja örökébe lépett, nagy igyekezettel fejlesztette katonai erejét, hogy megbosszulja édesapját. Közben a délkeletre fekvő yifang, mengfang és linfang törzsek is a Shang-dinaszta ellen fordultak. Ezért Wen Ding király fia, Di Yi elhatározta, hogy húgát feleségül adja Ji Changhoz, hogy a házassági kapcsolat kiépítésével enyhítse a Shang-dinasztia és a zhou népcsoport között kialakult feszültséget, és békében éljenek egymással.

Ji Chang látta, hogy a helyzet még nem érett meg a Shang-dinasztia megsemmisítésére, ezért elfogadta Di Yi ajánlatát.

Di Yi személyesen határozta meg az esküvő időpontját és előkészítette a hozományt a húgának. Ezenkívül döntést hozott arról is, hogy Ji Chang örökölje édesapjának címét. Az esküvő napján Ji Chang személyesen köszöntötte Huashui térségben menyasszonyát a nagy ünnepélyesség jeléül.

A zhou népcsoport látta, hogy vezérük, Ji Chang a nagy Zhou-dinasztia királyának húgát vette feleségül, és azt gondolták, hogy a házasságukat az Ég isten áldotta meg. Ennek az örömteljes eseménynek a híre hamarosan bejárta az egész országot. A shang és a zhou törzsek egyaránt örültek a házasságkötésnek, és kibékültek egymással. Ennek alapján született az „Égtől áldott boldog házasság" közmondása, amely azt jelenti, hogy a házasság annyira tökéletes, mintha az Ég isten áldotta volna meg. Ma az emberek ennek a közmondásnak az idézésével elismerően szólnak valamely házaspár rendkívül boldog házasságáról.

Egy szó annyit ér, mint a kilenc darab bronzból öntött háromláb

Sima Qian, Kína egyik első és máig legnagyobb történetírója a Történelmi feljegyzések című történelmi művében említett egy történetet. Eszerint a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 475 - i. e. 221) a Qin fejedelemség katonai alakulatai teljesen bekerítették a Zhao fejedelemség székhelyét, Handan várost. A szükséghelyzetben Xiao Chengwang, a Zhao fejedelemség vezére elhatározta, hogy Ping Yuanjun különmegbízottat küldi el Chu fejedelemségbe segítségért. A különmegbízottat 20 tagú csoport kísérte el Chu fejedelemségbe. A csoport 20 tagjából 19-et már kijelöltek. Ekkor Mao Sui tanácsadó önmagát ajánlotta a csoportba. Ping Yuanjun csoportvezető kételkedett Mao Sui tudásában és képességében. De nem talált nála alkalmasabb embert, ezért kénytelen volt felvenni Mao Suit a kíséretébe.

Miután Ping Yuanjunék megérkeztek a Chu fejedelemségbe, azonnal tárgyalásokat kezdeményeztek a Zhao fejedelemség támogatásáról. A félnapos eredménytelen megbeszélés után Mao Sui ezt mondta a Chu fejedelemség vezérének: „Azért jöttünk el ide, hogy kérjük a Zhao fejedelemség katonai támogatását. A tárgyalások során Ön azonban egy szót sem szólt. Kérem, ne felejtse el, hogy a Chu fejedelemség több vereséget szenvedett a Qin fejedelemségtől. A fővárosa is az ellenség kezébe került, noha a Chu fejedelemség nagy hadsereggel és nagy területtel rendelkezik. Szerintem a Chu fejedelemségnek nagyobb szüksége van a szövetségkötésre a Qin fejedelemség ellen, mint a Zhao fejedelemségnek." Mao Sui ezekkel a szavakkal meggyőzte a Chu fejedelemség vezért, aki azonnal ígéretet tett arra, hogy katonai csapatokkal támogatja a Zhao fejedelemséget.

Ping Yuanjun különmegbízott Zhao fejedelemségbe visszatérve hangoztatta, hogy Mao Sui tanácsadó Chu fejedelemségi utazása jelentősebbé tette a Zhao fejedelemséget, mint amilyen a kilenc, bronzból öntött háromláb, azaz a ding. Ennek alapján született közmondás, miszerint „Egy szó annyit ér, mint kilenc darab bronzból öntött háromláb". Ez azt jelenti, hogy van olyan ember, aki olyan beszédet mond vagy olyan nyilatkozatot tesz, amely rendkívül erős, meghatározó befolyást gyakorol másokra. Ez a közmondás eredeti jelentése. Ma az emberek ennek a közmondásnak az idézésével inkább olyan embert ábrázolnak, aki hiteles és aki betartja adott szavát.

Megjegyezendő, hogy mondák szerint a bronzból öntött háromláb, azaz a ding az ókori Kína egyik legdrágább, legértékesebb állami kincse volt. A Xia Yu, azaz a Xia-dinasztia (i. e. 2070 - i. e. 1600) első császára által készíttetett kilenc háromláb az ország kilenc tartományát és az uralkodói hatalmat szimbolizálta.

(Írta/fordította: Liu Jiaqing)