„Árnyék és szél után kapdos" -- szól a kínai közmondás. A következőkben ennek eredetéről, jelentéséről és az ehhez fűződő mondáról lesz szó. Ez a közmondás „A Han-dinasztia története" című könyvből származik. Ez az alkotás Kína első krónikáskönyve, amely az időszámításunk utáni 25 és 220 között történt történelmi eseményeket jegyzi fel Ban Gu szerkesztésében. A közmondáshoz fűződő monda szerint Chengdi császár (i.e. 51 - 7) több mint 40 éves volt, de még mindig utód nélkül volt. Ebben a helyzetben a császár a természetfölötti erővel rendelkező, lószerű emberek, a Fangshi-k javaslatára buzgón fohászkodott az Istenhez és a szellemekhez abban a reményben, hogy segítséget kaphat tőlük, és végre valahára gyereke születik. Sok olyan embert helyeztek magas beosztásba, és kaptak magas fizetést, akik a császárhoz intézett javaslatukban kiemelték az Istenhez és más szellemekhez, sőt a szörnyekhez való imádkozást és az isteni áldásért való könyörgést. Chengdi császár elfogadta ezeket a javaslatokat, és Changan főváros környékén a Shanglinyuan-palotában nagyszabású ünnepi szertartásokat rendezett, hogy áldást kérjen az Istentől gyermeke születéséhez. Bár minden megtett, semmi sem változott, a császár továbbra is gyermektelen maradt.

A magas beosztásban dolgozó Gu Yong a császárhoz intézett iratában a következőket írta. „Aki ismeri az Ég és a Föld törvényeit, nem alkalmaz mágikus hiedelmeket mások megtévesztésére. Aki ismeri a világmindenség alapját, az tudja, hogy azt nem lehet félrevezetni. Akadnak olyanok, akik fennhangon a spirituális lényekről beszélnek, a babonás szertartások módjait népszerűsítik, mondván, léteznek természetfölötti erővel rendelkező lószerű emberek és léteznek életelixírek, amelyek olyan hosszú életet adnak, mint a Nanshan hegység. (Kínában a Nanshan hegység a hosszú élet szimbóluma.) Szavaik mintha fülbemászó dallamok lennének. Szerintük az, aki hisz nekik, olyan emberré válik, aki képes megfogni az árnyékot és a szelet. Ez pedig lehetetlen" -- mondta.

Gu Yong a császárhoz intézett iratában több példát is említett. A Zhou-dinasztia (i.e. 11. század - i.e. 256) korában egy történelemmel foglalkozó tisztviselő babonás szertartások megrendezésével kívánta segíteni az ország vezetésében a Zhou-dinasztia Lingwang királyát. De a tapasztalat azt mutatta, hogy ez a gyakorlat nem segített az országon. A hatalom tovább pusztult. Sőt egyre több törzs királya fenyegette Lingwang király hatalmát. A második példa szerint a Chu fejedelemség Huaiwang királya nagyszabású, ünnepélyes szertartásokat tartott az Isten, a szellemek és más spirituális lények tiszteletére, hogy azok megvédjék a Qin fejedelemség támadásaitól. Ámde ezek rendre hatástalanok voltak, és Huaiwang király csapatai súlyos vereséget szenvedtek a Qin fejedelemség csapataitól. A Chu fejedelemség jelentős területeket kellett, hogy feladjon. Sőt maga a király is foglyul esett.

Miután elolvasta Gu Yong iratát, Chengdi császár elfogadta Gu Yong intelmeit, és elutasította a gyermekvállalás kapcsán terjedő mendemondákat.

Természetszerűen az árnyék és a szél megfoghatatlan dolgok. Az „Árnyék és szél után kapdos" közmondás /捕风捉影, Bu Feng Zhuo Ying, angolul: Speak or Act on Hearsay Evidence/ annyit tesz, hogy az ember puszta szóbeszéd alapján cselekszik.

(Szerkesztette: Zhang Lixiazi)