A kínai nép őseinek szemében a sárkány felhőt és esőt hozó, mindenre képes, fantasztikus állat volt. A kínai feudális társadalomban a sárkányt a császárok, a királyok és az urakodók jelképének tartották.

A „sárkány legyen a fiúgyermekből" mondáshoz egy történet fűződik. Eszerint az ókorban Xie Jin tisztviselőnek a házassága után sokáig nem lett gyermeke. A házaspár ezért templomba ment, ahol gyermekáldásért imádkozott az embereknek mindenben segíteni tudó, nagylelkű Avalokitesvara bódhiszattvához. Végül negyven éves korában fiúgyermekük született. Alig 10 hónaposan az igen aranyos gyerek már tudott járni és beszélni. Ez nagy örömmel töltötte el az egész családot. A gondos nevelés és oktatás eredményeképpen a gyermek három-négy éves korában már jól elsajátította azokat a verseket és történeteket, amelyeket az apja tanított neki. Amikor az apjának már nem volt mit tanítania, magával vitte a gyermekét az állami hivatalnoki vizsgára. Mivel a vizsgaterem küszöbe igen magas volt, a gyerek nem tudott átlépni rajta, kénytelen volt az apja vállán ülve bemenni a terembe. A vizsgáztató csodálkozva kérdezte, hogy ki ez a gyerek. A gyerek így válaszolt: „Aki nem tudja megszolgálni az apja által beléje fektett energiát, az nem jön vizsgára. Aki mer vizsgázni, az méltó az apja által hozzá fűzött bizalomra. Bár most nem tettem eleget a gyermeki jámborság követelményének, de ennek megvan az oka. Vizsgáztató úr, kérem, bocsásson meg!"

Ezt követően igen érdekes párbeszéd zajlott le a vizsgáztató és a vizsgázó gyerek között:

„Az ül az apján vállán, mint valami lovon, aki nem táplál tiszteletet iránta."

„A nagylelkű apa reménykedve várja, hogy sárkány legyen a fiából."

„Noha a papagáj tud beszélni, de nem hasonlít a főnixhez."

„Bár ügyes a pók, de nem ér fel a selyemhernyóval."

A vizsgáztató erre nevetve folyatatta, utalva a gyerek naívságára: „A gyerek ajkán még mindig érezhető az anyatej szaga."

A vizsgázó gyerek az idős ember ráncos arcára utalva így válaszolt: „Az idős ember arca tele van borssal."

A párbeszéd egyre érdekesebben folytatódott. Végül a csodagyerek első lett a hivatalnoki vizsgán. S ezzel beigazolódott a gyermek mondása, miszerint aki nem tudja megszolgálni az apja által beléje fektett energiát, az nem jön vizsgára. Aki mer vizsgázni, az méltó az apja által hozzá fűzött bizalomra.

Ez a történet volt az alapja a „sárkány legyen a fiúgyermekből" mondásnak. Az eredeti jelentése az, hogy a szülők remélik, hogy fiuk kiemelkedő, hatalmas, tekintélyes ember lesz a társadalomban. Ma az értendő alatta, hogy a szülők azt kivánják, hogy gyermekeik szorgalmasan tanuljanak és érvényesüljenek pályájuk során.

(Írta/fordította: Liu Jiaqing)